A COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatása a munkavégzésre.
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | digitalizáció home office koronavírus-járvány (COVID-19) otthoni munkavégzés világjárvány |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41131 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41131 | ||
| 005 | 20221003085001.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Berényi Tamás | |
| 245 | 1 | 2 | |a A COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatása a munkavégzésre. |c Berényi Tamás |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Aktualitása miatt a Covid-19 következtében történt home office-ra való átállás hatása a munkavégzésre témakört választottam. Kutatásomban főként arra voltam kíváncsi, hogy a világjárvány következtében kialakult otthoni munkavégzés milyen hatással van az emberek munkavégzésére és lelki világára. Arra próbálok fényt deríteni, hogy vajon miért is lett ennyire sikeres a home office és miért van az, hogy a kollégáim nagy része egyáltalán nem szeretne visszatérni az irodába. A szakdolgozatot négy fő fejezetre tagoltam. A bevezetésre, az elméleti háttér című fejezetre, melyben a szakirodalmat dolgoztam fel, a saját kutatás című fejezetre, melyben a kutatásomat mutattam be és végül az összefoglalásra. Az elméleti háttér című fejezetben a szakirodalomfeldolgozásnak köszönhetően bemutattam a témában általam relevánsnak vélt korábbi kutatásokat és azok eredményeit. Visszanyúlva a kezdetekhez írtam a vírus megjelenéséről, a home office bevezetéséről és a járvány különböző szakaszairól. Ezután áttértem a távmunka és a home office munkajogban elfoglalt helyére. A továbbiakban arról írtam, hogy a home office milyen hatással lehet az egyénre és milyen előnyei, illetve hátrányai lehetnek. A fejezetből megtudható, hogy az otthoni munkavégzésnek számos pozitív hatása van. A munkavállalók több autonómiával rendelkeznek, kevesebb zavaró tényezővel néznek szembe és az utazáson megspórolt időt magukra tudják fordítani vagy a munkájukba fektetni. Az érem másik oldala viszont, hogy bizonyos negatív érzelmi állapotok, mint például a magányosság, az izoláció és az ingerlékenység gyakrabban megjelenhetnek a home office-ban dolgozók esetében, emiatt az otthonról dolgozó emberek között az egyes mentális zavarok, mint például a depresszió és a szorongásos problémák felbukkanásának esélye is növekedhet. Ezen kívül írtam a megfelelő munkakörnyezet fontosságáról, hisz egy ergonomikus munkakörnyezet jelentős fontossággal bír mind a testi, mind pedig a lelki egészség fenntartásában és megőrzésében. Szintén az elméleti háttér című részben mutattam be a home office gyakoriságát számokban. 2020 márciusában – a kormányzat bejelentése után – Magyarországon szinte megnégyszereződött az otthonról dolgozók száma, majd májusra ez az érték elérte a csúcsot, hisz ekkor közel 760 ezer fő – a foglalkoztatottak 17%-a – dolgozott home office-ban. A járvány hullámaihoz igazodva a home office-ban dolgozók aránya folyamatosan változott és nem meglepő módon Budapesten élnek legnagyobb arányban az otthonról dolgozók. A továbbiakban írtam még a világjárvány és a home office gazdasági hatásairól, illetve a jelentősen felgyorsult digitalizációról is. A saját kutatás című fejezetben az empirikus kutatásomat mutattam be. A kutatásom résztvevői a jelenlegi munkahelyemen dolgozó kollégáim, a vállalat, ahol dolgozom pedig egy közel 400 fős budapesti iroda. Munkakörömből adódóan még sosem dolgoztam home office-ban ezért kívülállóként vizsgáltam a helyzetet. A primer kutatásom eszközének az interjú készítést választottam. Azért erre esett a választásom, mert úgy gondolom, hogy sokkal személyesebb és értékeseb információhoz tudok hozzájutni segítségével. Az érintettek kötetlenül mondhatták el véleményüket és részben eltérhettek a témától. A célom az interjú készítéssel az volt, hogy a lehető legőszintébb válaszokat kapjam az általam fontosnak vélt kérdésekre, és hogy képes legyek egy átfogó képet kialakítani a témával kapcsolatban. A félig strukturált interjúkat hangfelvétellel rögzítettem, melyről az érintettek tudtak és írásos beleegyezést is adtak. A válaszok többsége nem lepett meg, ugyanakkor mindenképpen tanulságosnak éreztem magát az interjú szituációt. Úgy gondolom, hogy a kutatási kérdéseimre kielégítő válaszokat kaptam. Bizonyosságot nyert, hogy a home office sikeressége mögött leginkább a kényelem áll, az utazási idő megspórolása és a saját munkakörnyezetben való munkavégzés preferálása. Szintén írtam arról, hogy véleményem szerint a járvány után sem lesz nagy kedve az embereknek az irodai munkához, emiatt kiváló ötletnek tartom a Hibrid-modellek bevezetését. A modellnek köszönhetően kiegyenlítődhet az irodai és otthoni munkavégzés időtartalma. A vállalatnál, ahol jelenleg dolgozom a terv szerint 60%-ban az irodában kellene dolgozni, 40%-ban pedig otthonról. | |
| 695 | |a digitalizáció | ||
| 695 | |a home office | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a otthoni munkavégzés | ||
| 695 | |a világjárvány | ||
| 700 | 1 | |a Fajt Balázs |e ths | |
| 700 | 1 | |a Simonné Herbály Lilla Éva |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41131/1/SzakdolgozatBer%C3%A9nyiTam%C3%A1sE91LNQ.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41131/2/T%C3%A9mav%C3%A1zlatBer%C3%A9nyiTam%C3%A1sE91LNQ.pdf |z Dokumentum-elérés |