Megmondtam - érzelmi intelligencia és vezetői kommunikáció
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | érzelmi intelligencia kommunikáció szervezeti kommunikáció vezetés vezetői kompetencia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41214 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41214 | ||
| 005 | 20221003085200.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Simon Fruzsina | |
| 245 | 1 | 0 | |a Megmondtam - érzelmi intelligencia és vezetői kommunikáció |c Simon Fruzsina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban egy meglehetősen aktuális témával foglalkozom. Az elmúlt évek során megváltozott a jó vezetőkről alkotott kép, hiszen a szakmai tudás mellett felerősödött az érzelmi intelligencia jelentősége a szervezetek, legfőképpen a vezetők életében. Ebből kifolyólag kutatásomat vezetők körében végzem. A vezetői hatékonyság komponenseit a mai napig számos kutató vizsgálja, azonban a legtöbb megközelítés szerint a kommunikáció az egyik legbefolyásosabb tényezője a vezetői hatékonyságnak. Kutatásom célja, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolat az érzelmi intelligencia és a vezetői kommunikáció között, illetve azt feltételezem, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező vezetők eredményesebben képesek kommunikálni. Szakdolgozatom irodalmi áttekintése során az érzelmi intelligencia és a kommunikáció témakörét járom körbe. Az érzelmi intelligenciára vonatkozóan, néhány fontos évszámon keresztül ismertetem a történelmi hátterét, majd részletesen kitérek az érzelmi intelligencia modellekre és mérési módszerekre. Továbbá, a vezetők körében végzett kutatásból kifolyólag ismertetem a vezetés megközelítéseit. Ezt követően kitérek a vezetői kommunikáció jelentőségére, a vezető információs szerepköreire és kapcsolattartási módjaira. Végül a szakirodalmakra támaszkodva nyolc vezetői kommunikáció komponenst csoportosítok, így az aktív figyeléssel, figyelem fenntartásának képességével, a csoportos megbeszéléseken való eredményes részvétellel, az asszertivitással, az empátiás készséggel, valamint a visszajelzések adásának és fogadásának bemutatásával folytatom és zárom az irodalmi áttekintést. Az elmélet megalapozása után, rátérek szakdolgozatom kutatására. Az érzelmi intelligencia mérésére egy már használatban lévő, önbevallós tesztet, a TEIQue kérdőívet alkalmazom, míg a kommunikáció mérésére egy általam összeállított tesztet használok. A kérdőívet nyolcvan vezető töltötte ki. Elemzésemet a demográfia adatok ismertetésével kezdem, majd ezt követően térek rá az érzelmi intelligencia elemzésre, amely következtében megállapítom, hogy a kérdőívet kitöltő vezetők érzelmi intelligencia szintje még éppen az átlagos tartományba tartozik. Majd az érzelmi intelligencia területeinek és azok alkotóelemeinek elemzésével folytatom kutatásomat, minek következtében megállapítom, hogy a négy összetevő közül három meghaladja a magas szintet, egyedül az önuralom átlaga ér el átlagos eredményt. A 15 alkotóelem elemzésének következtében, legfontosabb megállapítás, hogy a legmagasabb eredményt az érzelmesség, a legalacsonyabbat pedig az érzések szabályozásánál figyelhető meg. Ezt követően térek rá a vezetők kommunikációs képességének elemzésére és megállapítom, hogy a kutatásban résztvevő vezetők jó kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Három kategóriában, a figyelem fenntartásának képességében, az asszertivitásban, a visszacsatolások megfelelő adásában magas, a fennmaradó öt kategóriában pedig átlagos eredmények születtek. Majd ezen eredmények közötti korreláció számítás következtében kaptam választ kutatási kérdésemre, miszerint az érzelmi intelligencia erős összefüggésben van a kommunikációs képességgel. Valamint hipotézisem is beigazolódott, miszerint a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező vezetők eredményesebben képesek kommunikálni. A globális érzelmi intelligencia és a vezetői kommunikációs kategóriák közötti korrelációszámítás következtében azt állapítottam meg, hogy a legerősebb kapcsolat a globális érzelmi intelligencia és a csoportos megbeszéléseken való eredményes részvétel között figyelhető meg, azonban azt is megállapítottam, hogy a visszacsatolás adása kategória nincs összefüggésben a globális érzelmi intelligenciával. Az érzelmi intelligencia területeinek és azok elemeinek a vezetői kommunikáció kategóriának kapcsolatának vizsgálata következtében megállapítottam, hogy a kommunikációs készség az érzelmességgel összetevővel, és a kapcsolatok alkotóelemmel áll a legszorosabb kapcsolatban. Az eredményeket az elmélettel egybeszőve magyarázatokkal támasztom alá, végezetül kifejtem, hogy kutatásom eredményeit a képzés-fejlesztés, valamint a vezetőkiválasztás területén tudnám felhasználni. | |
| 695 | |a érzelmi intelligencia | ||
| 695 | |a kommunikáció | ||
| 695 | |a szervezeti kommunikáció | ||
| 695 | |a vezetés | ||
| 695 | |a vezetői kompetencia | ||
| 700 | 1 | |a Göndör András |e ths | |
| 700 | 1 | |a Róth Anett |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41214/1/Simon_Fruzsina_E1BDWY_EE_Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41214/2/BA_O_Simon_Fruzsina.pdf |z Dokumentum-elérés |