Sharing economy helyzete és lehetőségei Magyarországon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | digitális felületek digitális gazdaság EU és Magyarország vállalkozások világgazdasági trendek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41215 |
| Kivonat: | A kollaboratív fogyasztás, amelyet gyakran a megosztási gazdasághoz kötnek, szervezett rendszerekben vagy hálózatokban valósul meg, ahol a résztvevők megosztási tevékenységet folytatnak áruk, szolgáltatások, szállítási megoldások, hely vagy pénz bérbeadása, kölcsönadása, kereskedése, csereügylete és cseréje formájában. Ezt a kollaboratív fogyasztás sharing economy viszonylagosan friss gazdasági területnek a része. Az USA-ban már képes volt olyan vállalkozásokat teremteni, amik teljes egészében átvettek egy-egy adott szolgáltatói szférát. Jelen szakdolgozatommal szeretném bemutatni, az USA-n kívüli helyzetet, az EU-ra és azon belül Magyarországra kifejezve. Magyarországról fejlődő ország révén mindig rásütik, hogy az alapvető trendekről le van maradva a fejlett országokhoz képest. A sharing economy tekintetében viszont kutatásaim alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarország némelyik fejlett EU országnál még előrébb is tart a trend elterjedtségében, és az emberek a szolgáltatások felé nyitottságában. Egyes emberek azt gondolnák, hogy olcsóbb mivoltuk miatt a szegényebb társadalmi csoportok hajlamosabbak a használatukra, de a valóságban a tehetősebb középosztály az, akik igazán látják ezeknek a sharing platformoknak a potenciálját. Emellett még az iskolázottság tekintetében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az újfajta iskolai rendszer (nincs szakmunkásképző, főiskola csak szakközép/gimnázium és egyetem) végzettjei nyitottabbak, tehát akik valamivel fiatalabbak, és azok közül is inkább az egyetemet végzettek a fogyasztói többség. Továbbá későbbi kutatások alapján érdemesnek tartanám a szolgáltatói oldal hajlandóságának a vizsgálatát, hogyan lehetne fejleszteni, növelni a hajlamot az ilyen szolgáltatások nyújtására. Azért ezt tartom egy fontos fejlődési lehetőségnek, mert a digitalizáció fejlődése is eredményezne nagyobb nyitottságot, de kutatásaim alapján azt fedeztem fel, hogy a megkérdezettek 40-60%-ban biztosan igénybe vennék ezeket a szolgáltatásokat, viszont az ilyen szolgáltatások nyújtására csak 10-20%-os volt a hajlandóság. Ebben természetesen nagy szerepe van az ország kormányzásának is, esetleges több támogatással, és nem az elüldözéssel (lásd Uber), az emberek hajlandóbbak lennének a sharing szolgáltatások nyújtására, kevésbé félnének attól, hogy felsőbb vezetés hatására megszűnik a kenyérkereső lehetőségük. De ez nem csak gazdaságpolitikai kérdés, ha a média is nagyobb százalékban ösztönözné az embereket a vállalkozási kedvre, mint azt ahogy az USA-ban is láthattuk, akkor ez is növekedést eredményezne nem csak a sharing vállalkozások indításában. |
|---|