Sharing economy helyzete és lehetőségei Magyarországon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | digitális felületek digitális gazdaság EU és Magyarország vállalkozások világgazdasági trendek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41215 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41215 | ||
| 005 | 20221003085202.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Lukács Dániel | |
| 245 | 1 | 0 | |a Sharing economy helyzete és lehetőségei Magyarországon |c Lukács Dániel |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A kollaboratív fogyasztás, amelyet gyakran a megosztási gazdasághoz kötnek, szervezett rendszerekben vagy hálózatokban valósul meg, ahol a résztvevők megosztási tevékenységet folytatnak áruk, szolgáltatások, szállítási megoldások, hely vagy pénz bérbeadása, kölcsönadása, kereskedése, csereügylete és cseréje formájában. Ezt a kollaboratív fogyasztás sharing economy viszonylagosan friss gazdasági területnek a része. Az USA-ban már képes volt olyan vállalkozásokat teremteni, amik teljes egészében átvettek egy-egy adott szolgáltatói szférát. Jelen szakdolgozatommal szeretném bemutatni, az USA-n kívüli helyzetet, az EU-ra és azon belül Magyarországra kifejezve. Magyarországról fejlődő ország révén mindig rásütik, hogy az alapvető trendekről le van maradva a fejlett országokhoz képest. A sharing economy tekintetében viszont kutatásaim alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarország némelyik fejlett EU országnál még előrébb is tart a trend elterjedtségében, és az emberek a szolgáltatások felé nyitottságában. Egyes emberek azt gondolnák, hogy olcsóbb mivoltuk miatt a szegényebb társadalmi csoportok hajlamosabbak a használatukra, de a valóságban a tehetősebb középosztály az, akik igazán látják ezeknek a sharing platformoknak a potenciálját. Emellett még az iskolázottság tekintetében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az újfajta iskolai rendszer (nincs szakmunkásképző, főiskola csak szakközép/gimnázium és egyetem) végzettjei nyitottabbak, tehát akik valamivel fiatalabbak, és azok közül is inkább az egyetemet végzettek a fogyasztói többség. Továbbá későbbi kutatások alapján érdemesnek tartanám a szolgáltatói oldal hajlandóságának a vizsgálatát, hogyan lehetne fejleszteni, növelni a hajlamot az ilyen szolgáltatások nyújtására. Azért ezt tartom egy fontos fejlődési lehetőségnek, mert a digitalizáció fejlődése is eredményezne nagyobb nyitottságot, de kutatásaim alapján azt fedeztem fel, hogy a megkérdezettek 40-60%-ban biztosan igénybe vennék ezeket a szolgáltatásokat, viszont az ilyen szolgáltatások nyújtására csak 10-20%-os volt a hajlandóság. Ebben természetesen nagy szerepe van az ország kormányzásának is, esetleges több támogatással, és nem az elüldözéssel (lásd Uber), az emberek hajlandóbbak lennének a sharing szolgáltatások nyújtására, kevésbé félnének attól, hogy felsőbb vezetés hatására megszűnik a kenyérkereső lehetőségük. De ez nem csak gazdaságpolitikai kérdés, ha a média is nagyobb százalékban ösztönözné az embereket a vállalkozási kedvre, mint azt ahogy az USA-ban is láthattuk, akkor ez is növekedést eredményezne nem csak a sharing vállalkozások indításában. | |
| 695 | |a digitális felületek | ||
| 695 | |a digitális gazdaság | ||
| 695 | |a EU és Magyarország | ||
| 695 | |a vállalkozások | ||
| 695 | |a világgazdasági trendek | ||
| 700 | 1 | |a Granát Marcell |e ths | |
| 700 | 1 | |a Marciniak Dr. Róbert András |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41215/1/Luk%C3%A1csD%C3%A1niel_TTBUEB_SZAKDOLGOZAT.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41215/2/Temavazlat-es-osszefoglalas_2021_december.pdf |z Dokumentum-elérés |