A helyi közösségi közlekedés finanszírozása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | finanszírozás közlekedés közlekedésszervezés közszolgáltatás(ok) önkormányzatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41266 |
| Kivonat: | A közlekedés, a közlekedéssel kapcsolatos gondok mindennapi életünk egyik központi témájaként jelennek meg, annak ellenére, hogy az utóbbi években, évtizedekben mind nagyobb figyelmet fordítanak a jelentkező problémák kezelésére, megoldására. Általános tendencia szerint a nagyvárosokban egyre többen használják a személygépkocsit a felmerülő közlekedési szükségletek lebonyolítására. Ennek oka kereshető egyrészt az emelkedő életszínvonal – egyre többen vásárolnak maguknak személyautót (2010-2020. évek között Budapesten 20%-kal növekedett a személygépjárművek száma, a lakosság szám 2%-os növekedése mellett[1]) –, másrészt a decentralizáció jelenségében. A közlekedési, mobilitási igények növekedése nemcsak nagymértékű energiafogyasztás növekedést eredményez, hanem a meglévő infrastruktúra hálózat kapacitástartalékának csökkenésével jelentős mértékben fokozza a zsúfoltság-érzést. Ezeken felül még számos negatív hatást gyakorol mind a természetes (zaj és levegőszennyezés), mind az emberi környezetre (stressz, balesetek). Alapvető cél (lenne) annak elérése, hogy a modern élet mindennapjaiból fakadó különböző motivációjú, lakóhelyi-, munkahelyi-, oktatási-, szabadidő eltöltési- stb. közlekedési igények kielégítésénél a választás, illetve a választások többsége ne automatikusan a személygépkocsira essen, hanem tudatos választási folyamat eredményeként döntsön a felhasználó egy alternatív közlekedési eszköz, alternatív eljutási mód mellett. Helyi szinten alapvető fontosságú, hogy – bizonyos méret, méretgazdasági jellemzők felett – lehetőség szerint legyen és finanszírozottsági helyzetét tekintve működőképes helyi közösségi közlekedési rendszer álljon rendelkezésre alternatívaként. Dolgozatomban megvizsgálom a helyi közösségi közlekedés finanszírozási helyzetét, kiemelten a Budapesti közszolgáltatás szerkezetét elemzem az Európai Uniós és magyar jogi szabályozási keretekkel együtt. Felmérem az utazási szokásokat, azok megváltozását és menetdíjbevételekre gyakorolt hatását a koronavírus járvány idején. A fővárosi jegy és bérletértékesítés alapját képező tarifarendszer szerkezetével is foglalkozom és az megvizsgálom, hogy a jelenlegi finanszírozási szerkezet hosszútávon hogyan képes biztosítani a fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetését. |
|---|