Tudomány, karrier és a család egyensúlya a nők életében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | család emancipáció karriertámogatás nőkérdés tudományos élet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41689 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41689 | ||
| 005 | 20221011095456.0 | ||
| 008 | 221011suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Révész Klaudia | |
| 245 | 1 | 0 | |a Tudomány, karrier és a család egyensúlya a nők életében |c Révész Klaudia |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A dolgozatban egy aktuális témáról szerettem volna írni, így esett a választásom a tudós nőkre, és arra, hogy számukra mennyire nehéz összeegyeztetni a karriert a családdal.A dolgozatomban kezdetben szemléltetem, hogy a történelem során, milyen lehetőségei voltak a nőknek a munka szempontjából, hiszen azt a család képet látjuk mindenhonnan, hogy míg a családapa dolgozik és megkeresi a kenyérnek valót, addig a nő a gyerekek neveléséért és a ház tisztaságáért felel. Az első korszak, aminek utána néztem az az Ókor, ahol az athéni nők gazdaságilag korlátozva voltak, üzletkötést nem végezhettek, csupán kereskedni tudtak a piacokon. A Középkor folyamán már ezekben a kérdésekben az döntött, hogy milyen társadalmi rétegbe tartozott az illető éppen. A nők nagyrésze ebben az időszakban kitanult egy mesterséget, ami általában ruházkodással kapcsolatos volt. Az Újkorban a városok kialakulásával egyre több lehetőség volt munkahelyet tekintve, és szórakozás szempontjából is. Sok nő felköltözött a falvakból a városokba, hogy ott saját maguk jobb életkörülményt biztosítsanak saját maguknak. A nők számára is egyre több lehetőség adódott, és így nyíltak meg az egyetemek előttük Magyarországon, a 19. század végén. Ebben az időszakban kezdtek el egyre erőteljesebben munkálódni a nőiszervezetek, amelyeknek a célja az esélyegyenlőség volt a férfiakkal szemben. Megjelentek a politikai szervezetektől független, valamilyen területre koncentrálódott egyesületek is. A nagyobb női szervezetekről beszámolok a dolgozatomban, illetve korszakokra bontva bemutatom a kezdeteket, az első világháború után és végül 1945. után a rendszerváltásig. 1945. után az államszocializmusban korlátozva voltak, mivel ott minden olyan szervezetet megszűntettek, amik nem a kormány nőkérdéssel kapcsolatos álláspontját közvetítette. Hatalmas mérföldkőnek számított, hogy 1946-ban már az összes egyetemi szakra jelentkezhettek a nők is. Kezdetben még a férfiak többségben voltak, de az évek előrehaladtával, mostanra ez megváltozott. A történelmi és irodalmi háttér feltárását követően, kimondottan a tudományban tevékenykedő nők helyzetét szerettem volna bemutatni. Milyen nehézségekbe ütköznek a karrierjük során, az üvegplafon hatás, vagyis vertikális szegregáció nehézségeit is leírom, illetve a nők „elszivárgásáról is írok, amit „leaky pipeline”-nak szoktak hívni.A kutatásom során utána jártam, hogy a tudományos szakirodalmak, hogyan írnak a nők helyzeteiről, illetve a gyermekvállalásról, azoknál, akik ezen a területen dolgoznak vagy akár Akadémiai tagok. Ehhez használtam a Magyar Tudomány egyik cikkét, amelyben a diverzitásról írtak, amire szerintük szükség van ebben a szférában, illetve, hogy mivel tudnák segíteni a gyermeket vállaló kutató nők munkáját, hogy ne maradjanak le annyira, azokhoz képest, akik nem vállalnak gyereket. A másik, amit kisebb részben, de felhasználtam, hogy alapjául szolgáljon a kutatásomnak, az a Replika című folyóiratban megjelent, Takács Izolda által megírt cikk. Ő arról kérdezett Akadémiai női tagokat, hogy hogyan vélekednek bizonyos nőkérdésekről, például a pozitív diszkriminációról. Ezeken kívül utánajártam annak, hogy a közösségi oldalakon, illetve a nem tudományos újságokban, hírportálokon miként jelennek meg a tudós nők, és az ő helyzetük, lehetőségeik. Az általam készített két interjúalanyomra azért esett a választásom, mivel nagyon különbözőek voltak, korosztályban, családi háttér alapján, illetve más korban dolgoztak/dolgoznak a saját területükön. Az egyik egy fizikus nő, aki a rendszerváltás elött dolgozott, és van két gyereket. A másik pedig egy biokémikus, aki Amerikában él és nincs családja. Fontosnak tartottam, hogy olyanokat válasszak, akik között nagy a korkülönbség, mivel mások voltak a társadalmi normák akkor és most. Szerettem volna meg tudni, hogy mennyire nehéz érvényesülni a tudományos szférában nőként, és milyen volt régen. Ezen kívül a gyermekvállalással kapcsolatban is feltettem nekik kérdéseket, hogy hogyan állnak hozzá, mennyire volt nehéz régen összeegyeztetni a karrierrel.Összeségében arra a következtetésre jutottam, hogy ha a család támogatja az illetőt, illetve olyan a munkahelye is, esetleg bevezetnek valamilyen intézkedéseket, amelyek segítik a gyermeket vállaló kutatónőket, akkor nem kerülnek olyan nagy hátrányba azokhoz képest, mint akiknek nincsen gyerekük. | |
| 695 | |a család | ||
| 695 | |a emancipáció | ||
| 695 | |a karriertámogatás | ||
| 695 | |a nőkérdés | ||
| 695 | |a tudományos élet | ||
| 700 | 1 | |a Bancsik György |e ths | |
| 700 | 1 | |a Ötvös András Károly |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41689/1/SZAKDOLGOZAT.pdf |z Dokumentum-elérés |