Az e-kereskedelem helyzetének értékelése a COVID-19 járvány után, a hazai internetes vásárlási szokások alapján
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | e-kereskedelem fogyasztói magatartás internetes értékesítés internetmarketing koronavírus-járvány (COVID-19) vásárlási szokások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41755 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41755 | ||
| 005 | 20221011101430.0 | ||
| 008 | 221011suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Balog Patrik | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az e-kereskedelem helyzetének értékelése a COVID-19 járvány után, a hazai internetes vásárlási szokások alapján |c Balog Patrik |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom témája az e-kereskedelem és a vásárlási szokások vizsgálata, fókuszálva az interneten megfigyelhető vásárlási szokásokra. A dolgozat célja, hogy a szakirodalomból megszerzett információkból és a saját kutatásom eredményeiből választ tudjak adni többek között olyan kérdésekre, hogy hogyan viszonyulnak manapság az emberek online vásárláshoz, milyen jövőképet jósolnak az elemzők az e-kereskedelemnek, illetve ez alapján érdemes-e a cégeknek még több erőforrást befektetniük az online forgalmuk növelésére. A dolgozat első fejezetében az e-kereskedelemről írtam részletesen, amiben kifejtettem a kialakulását, a koronavírus járvány hatásait az iparágra, milyen elektronikus fizetési lehetőségek vannak jelenleg, és hogy milyen jövőképpel számolnak az elemzők a szektorral kapcsolatban. A szakirodalom alapján azokra a fő következtetésekre jutottam, hogy a COVID-19 járvány erősen fellendítette az online kereskedelem forgalmát, a jövőben viszont lassú növekedés várható az iparágban. A második fejezetben a vásárlási szokások, és az azokat közvetlenül és közvetetten befolyásoló tényezők kapták a főszerepet. Arra kerestem a választ, hogy a kultúra és a társadalmi hovatartozás miképpen határozza meg az emberek fogyasztói magatartását, illetve hogy a cégek marketingtevékenysége, az állami intézkedések, a koronavírus járvány és az orosz-ukrán konfliktus hogyan képes befolyásolni a vásárlási szokásainkat. A kultúra régióspecifikusan határozza meg a népszerű termékeket egy adott lakosság körében, a társadalmi hovatartozás pedig a jövedelmi- és a vagyoni helyzet, valamint a foglalkozás és az iskolai végzettség alapján befolyásolja az egyének fogyasztói kosarainak tartalmát. A cégek marketingtevékenysége ösztönzően hat az emberek fogyasztására, az állam pedig képes arra, hogy növelje vagy visszafogja az emberek kiadásait, az adók és a kormányzati kiadások mértékének változtatásával. A Pécsi Tudományegyetem készített egy kutatást a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején, amely szintén bizonyította, hogy megnőtt az igény az internetes vásárlásra, továbbá nagymértékű keresletnövekedés volt megfigyelhető egyes termékek iránt. Az orosz-ukrán konfliktus következtében meredeken emelkedtek a nyersanyagárak, illetve gyengült a forint a meghatározó külföldi valutákkal szemben. Mindezen tényezők hatására az árak emelkedni fognak, ugyanannyi pénzért kevesebbet, vagy gyengébb minőségű termékeket fogunk tudni vásárolni, tehát egyértelmű változás lesz megfigyelhető a keresett termékek iránt. A témához kapcsolódóan készítettem egy kérdőíves kutatást, amiben azt vizsgáltam, miképpen viszonyulnak az emberek online vásárláshoz, mi alapján hozzák meg a döntéseiket az általános vásárlásaik során, illetve hogy mit gondolnak az e-kereskedelem jövőjéről. Hat fő megállapításra jutottam a kérdőív kielemzése után, amelyek a következők voltak: 1. Az emberek egyre inkább nyitottabbak az online vásárlással kapcsolatban. 2. Lassú növekedés várható az e-kereskedelem forgalmát illetően. 3. Sokáig még a bankkártyás fizetés lesz a legnépszerűbb az emberek körében, a kriptovalutákkal szemben még a többségnek aggályai vannak. 4. A járvány intenzitásának lecsengésével, a népszerűségi lista élére a ruházati és elektronikai cikkek kerültek az online térben. 5. Az emberek inkább saját tapasztalataik vagy mások véleménye alapján hozzák meg döntéseiket vásárlásaik során, nem a reklámok alapján. 6. A magyarok inkább a megtakarítást tartják fontosabbnak a fogyasztás helyett. A végső konklúzióm a szakirodalmi és a saját kutatásommal kapcsolatban, hogy a cégeknek érdemes plusz erőforrást felhasználniuk az interneten történő kereskedelmük fellendítésére. Noha lassú növekedés várható az iparágban az elemzők és a kutatásom eredményei alapján egyaránt, a digitalizáció exponenciális fejlődésével és a webes szolgáltatások minőségének folyamatos javulásával, az igény az online vásárlásra véleményem szerint nagyobb mértékben növekedhet a vártnál a jövőben. | |
| 695 | |a e-kereskedelem | ||
| 695 | |a fogyasztói magatartás | ||
| 695 | |a internetes értékesítés | ||
| 695 | |a internetmarketing | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a vásárlási szokások | ||
| 700 | 1 | |a Kása Dr. Richárd |e ths | |
| 700 | 1 | |a Parti László |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41755/1/Az%20e-kereskedelem%20helyzet%C3%A9nek%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se%20a%20COVID-19%20j%C3%A1rv%C3%A1ny%20ut%C3%A1n%2C%20a%20hazai%20internetes%20v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1si%20szok%C3%A1sok%20alapj%C3%A1n.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41755/2/BA_O_Balog_Patrik.pdf |z Dokumentum-elérés |