Gazdasági bűncselekmények - különös tekintettel a számvitel rendjének megsértésére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | csődbűntett könyvvezetés pénzmosás saját tőke számvitel |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41851 |
| Kivonat: | A szakdolgozatomban azokat a gazdasági bűncselekményeket mutattam be, amelyek a jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény releváns fejezeteiben szerepelnek. Nagyobb figyelmet szenteltem a számvitel rendjének megsértése mellett az olyan bűncselekményekre, amelyek jelentősebb hatást gyakorolhatnak a hazai költségvetésre, a gazdaságra. A kitűzött célom az egyes gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos törvényi- és egyéb szabályozás bemutatása volt, valamint azok szemléltetése a való életben megtörtént példákkal. Mindezek mellett az adott bűncselekményekkel kapcsolatos hivatalos statisztikai adatokat is be kívántam mutatni. Fontosnak tartottam bírósági jogesetek feldolgozását, hiszen ez alapján látható az, hogy a bírói gyakorlatban hogyan értelmeznek és alkalmaznak bizonyos jogszabályokat, milyen szankciók kiszabására kerül sor. A jogi szabályozások kapcsán kiemelendő, hogy számos olyan törvényi tényállás is megfogalmazásra került, amely a hitelezők érdekeit kívánja védeni, továbbá a tőkepiac tisztességes működését hivatott biztosítani. Mindegyik más megközelítésből indult ki, de alapvetően ugyanazt a célt szolgálja, védeni a hitelezők érdekeit. A pénzhamisítás törvényi tényállása is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az elkövetése negatív hatást gyakorol az adott állam gazdaságára. A számvitel rendjének megsértése a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények kategóriájába tartozik, a költségvetési csalás viszont a költségvetést károsító bűncselekmény. Ennek ellenére közöttük összefüggés volt fellelhető, hiszen a költségvetési csalás a számvitel rendjének megsértése által is megvalósulhat. Az általam bemutatott bírósági ítéletek, példák rámutattak arra, hogy egy bűncselekmény felderítése esetén rendkívül alapos-, szakszerű- és összehangolt munka elvégzésére kerül sor, mind a nyomozóhatóság, mind a bíróság részéről. Mindez annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott ítélet meghozására kerülhessen sor, továbbá az okozott vagyoni kár megtérülése biztosított legyen. A példákból egyértelműen látható az is, hogy az egyes bűncselekmények konkrétan milyen módon valósulnak meg. A bélyeghamisítással kapcsolatban az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy villany- vagy gázóra plombájának meghamisításával is megvalósul ez a bűncselekmény. A statisztikai adatokból alapvetően az látható, hogy a regisztrált bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat, beleértve a költségvetési csalást is, amely azonban a mai napig jelentős károkat okoz a költségvetésnek. A pénzmosás bűncselekménye jelenleg is azon kategóriába tartozik, amelynél növekedés figyelhető meg az egyre szigorodó szabályozások ellenére is. A gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt kiszabható szankciók igen széles skálán mozognak. A bíróság mérlegelési jogköre azonban nagy, enyhítő körülmények figyelembevételére van lehetősége, így az adott bűncselekményhez kapcsolódóan előírt büntetési tételek nem kőbe vésett. A bíróságok az adott ügy súlyának megfelelő ítéletet hoztak. A dolgozatomban foglaltak alapján megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka a jogszabályi rendelkezések megalkotásával a befektetők, a hitelezők, a fogyasztók érdekeinek védelme, a tőkepiac tisztességes működésének biztosítása, valamint a hazai költségvetés bevételeivel és kiadásaival összefüggésben felmerülő visszaélések visszaszorítása volt. |
|---|