Bér és béren kívüli juttatások
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bér - bérezés béren kívüli juttatás személyi jövedelemadó SZÉP kártya teljesítménybér |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41879 |
| Kivonat: | Mindennapi életünk mozgatórugója a pénz, azonban ahhoz, hogy pénzhez jussunk dolgoznunk kell, a munkánkért járó fizetésünket pedig munkabérnek nevezik. Szakdolgozatomban a munkabéreket és az azokhoz kapcsolódó juttatásokat jártam körül, valamint egy kutatást is végeztem a témával kapcsolatban. Szakdolgozatom első felében alaposan körül jártam a bérezés témakörét. Először bemutattam, hogy mi is maga a munkaviszony, hogyan jön létre, mi a munkaszerződés, és hogy mik a kötelező tartalmi elemei. Majd magáról, a munkabérről fogalmaztam meg a legfontosabb tudnivalókat, megvizsgáltam az alapbért és a bérrendszereket Magyarországon. Nagy hangsúlyt fektettem a bérpótlékokra, amelyeket példákon keresztül is szemléltettem. A prémium, jutalom és jutalék fogalmait is tisztáztam. Számomra az egyik legérdekesebb témakör, a béreket terhelő adók és járulékok, amelyeket részletesen bemutattam. Végül a számviteli és elemzési feladatokat is ismertettem a bérezéssel kapcsolatban. A következő nagy témaköre a dolgozatomnak a béren kívüli juttatások. A fejezetet az ösztönzéssel kezdtem, amely véleményem szerint nem csak a bérezés során lényeges, hanem a béren kívüli juttatások intézménye is egy nagyon fontos ösztönzési eszköz a munkavállalók számára. A juttatásokat két csoportra osztottam és így mutattam be az adóköteles és adómentes juttatások körét. Adóköteles juttatások között nagy hangsúlyt fektettem a legismertebb juttatási típusra a Széchenyi Pihenőkártyára, amely az adóköteles juttatásokon belül a kedvezményes adózású juttatások körébe tartozik. Majd bemutattam a mára már sajnos egyre inkább eltűnő, nem kedvezményes adózású juttatásokat is. A fejezetet az adómentes juttatásokkal folytattam, amely kiváló kedvezményes ösztönző eszköze lehet a munkáltatóknak. Nem mehettem el napjaink egyik legégetőbb és legfontosabb problémája mellett sem, amely a koronavírus járvány hatásai a bérekre és a béren kívüli juttatásokra. Azokat az információkat vizsgáltam és foglaltam össze a gazdaságélénkítő rendelkezésekből, amelyek a témakörben relevánsak, ezeket a fejezetek végén ismertettem. A szakdolgozatomat a kutatással zártam, egy kérdőíven keresztül szerettem volna elérni a munkavállalókat, ezzel az eszközzel kerestem kutatási kérdéseimre a választ. Két kutatási kérdést tettem fel a szakdolgozatom elején, az egyik azzal kapcsolatos, hogy melyek a legelterjedtebb béren kívüli juttatási formák a vizsgált mintában, valamint a számomra legérdekesebb témához kapcsoló kérdésem az volt, hogy a munkavállalók mennyire vannak tisztában azzal, hogy milyen adók és járulékok terhelik béreiket. Mindkét kutatási kérdésemre olyan választ kaptam, amelyre nem számítottam, és ezáltal nagyon érdekes információkra tettem szert. A célkitűzésem a szakdolgozatom elején az volt, hogy átfogóan megismerjem a magyarországi bérezési rendszert, amelyet véleményem szerint sikerült elérnem. Mindig is nagyon érdekelt a bérezés témaköre, valamint a jövőben szeretnék ezzel is komolyabban foglalkozni a munkám során. Úgy gondolom, hogy a szakdolgozatom megírása során olyan ismeretekkel és információkkal gazdagodtam, amelyeket az egyetem után a munka világában is kamatoztatni tudok. |
|---|