A koronavírus-járvány hatása a munkaerőpiacra Magyarországon
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Kulcsszavak: | 21. század koronavírus-járvány (COVID-19) KSH Magyarország munkaerőpiac |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41898 |
MARC
| LEADER | 00000nnm a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41898 | ||
| 005 | 20221011101813.0 | ||
| 008 | 221011suuuu hu o 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Jároli Kristóf | |
| 245 | 1 | 2 | |a A koronavírus-járvány hatása a munkaerőpiacra Magyarországon |c Jároli Kristóf |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Záródolgozatom fő célja, hogy részletes és egyértelmű adatokkal szemléltessem a Koronavírus-járvány hatásait a magyar munkaerőpiacra a pandémia kitörése óta történt változásokkal napjainkig. Dolgozatom első fejezetében ismertetni kívánom a munkaerőpiac fogálmát és alapvető jellemzőit. A második fejezetben kitérek a magyarországi munkaerőpiaci jellemzőkre, a 20.század kezdetével egészed a vírus elterjedésének időszakáig, hogy később ezekkel az adatokkal össze lehessen érdemileg vetni, hogy milyen fordulatokat hozott a piacra a járvány. A harmadik fejezetben magáról a Koronavírusról ejtek szót, annak tulajdonágairól és időbeli világban történő elterjedéséről és az annak eredményeképpen megvalósuló szabályozások hatásairól a világra A negyedik fejezetben kifejtem a fertőző betegség ráhatását a gyakorlatban a 2020-as évre vetítve, általánosságban, illetve kiemelve a leginkább érintett területeket, hiszen rengeteg munkavállaló vesztette el ebben az évben az állását és kényszerült akár új iparágazatban elhelyezkedni. Az ötödik fejezetben a távmunkát és a Home Office-t helyeztem előtérbe, hiszen a korlátozások idején ez bizonyult a legjobb megoldásnak és az előző évekhez képest minden eddiginél többen dolgoztak otthonról a vállalatuk által nyújtott informatikai technológiának köszönhetően és leginkább segítette a járvány megfékezését és a gazdaság hatékony működését. Mindemellett a szakmai gyakorlatom ideje alatt én is Home Officeban dolgoztam, így a saját tapasztalataimmal is alá tudtam támasztani ezen munkavégzési formula sajátosságait. A hatodik részben kiemeltem a járvány 2. évében, 2021-ben történt javulásokat adatokkal javarészt a KSH kimutatásainak segítségével egészen napjainkig, hogy a munkaerőpiac hogyan alakult az elmúlt 2 év távlatában, melyből azt az eredményt lehetett megtapasztalni, hogy a munkaügyi mutatók már felülmúlják a járványt megelőző éveket is. Utolsó hetedik részben javaslatokat tettem, hogy miként lehetett volna jobban átvészelni a pandémia adta nehézségeket, illetve konklúziót vontam le a megszerzett információkból, amelynek segítségével egy magabiztos alaptudást szereztem magáról a munkaerőpiacról és annak érzékenységéről. | |
| 695 | |a 21. század | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a KSH | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a munkaerőpiac | ||
| 700 | 1 | |a Berényi Krisztina |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41898/1/J%C3%A1roli%20Krist%C3%B3f%20Z%C3%A1r%C3%B3dolgozat%202022.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41898/2/J%C3%A1roli%20Krist%C3%B3f%20Z%C3%A1r%C3%B3dolgozati%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3%202022.pdf |z Dokumentum-elérés |