Az asszertív vezetői magatartás az alkalmazotti belső motiváció tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | asszertivitás belső motiváció belső pszichológiai igények kommunikáció motiváció motiváció tartalomelméletei |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42043 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom középpontjában az asszertív viselkedésmód, és a belső motiváció kapcsolata áll. A dolgozat felépítése klasszikus jellegű (bevezetés, szakirodalmi áttekintés, kutatási módszerek és eredmények bemutatása), bemutatom az asszertivitás fogalmát, részeit, az asszertív vezetői viselkedésmód elemeit és azok hatását a szervezeten belül. Ezután kitérek a vezetők és alkalmazottak közötti kapcsolatra (LMX). Ezt követően a kommunikáció témakörén belül bemutatom az egyes kommunikációs formákat, ezáltal az asszertív kommunikációt megfigyelhetjük pontosabban is a különböző kommunikációs formák környezetében. Megemlítés szintjén a különböző vezetési stílusokat is bemutatom. A szakirodalmi áttekintést a motiváció feltárása és bemutatása zárja. Itt az egyes motivációkat, elméleteket, modelleket mutatom be. A szakdolgozati kérdésfeltevésem szempontjából a leglényegesebb motivációs elméletek a belső pszichológiai igények kielégítésére irányulnak. Ezen elméletek az öndeterminációs elmélet (autonómia iránti igény, kompetencia iránti igény, kapcsolatok teremtésére irányuló igény) és a célkijelölési elmélet. Keretes szerkezet formájában az asszertivitás nyitja, a motiváció zárja a szakdolgozatom irodalmi áttekintésre irányuló részét. A szakdolgozatom másik fő része a kutatásom módszereit és annak eredményeit célzott megfogalmazni és bemutatni. Ebben a részben fedezhető fel a hipotézisem: „H1: Az asszertív vezetői viselkedések és a motivációs elméletekben leírt motiváló, ösztönző vezetői viselkedések között pozitív, erős együttjárás van.”. (A statisztikai eljárásokat a JASP nevű statisztikai elemzőprogram és Microsoft Excel (Microsoft 365) segítségével végeztem. A leíró statisztika esetében a minta leírására minimum, maximum, átlag, medián, módusz és terjedelemszámítást, a következtető statisztika esetében pedig Spearman korrelációszámítást végeztem.) Kapott eredményeim alapján megállapíthatom, hogy az asszertív vezetői viselkedés és a motivációs elméletekben leírt motiváló, ösztönző vezetői viselkedés között erős, pozitív irányú kapcsolat van, tehát a H1 hipotézist elfogadtam. Zárásként javaslatokat tettem a dolgozatban alkalmazott kérdőív és módszer gyakorlati alkalmazhatóságára, valamint felhívtam a figyelmet a téma és a kapott eredmények jelentőségére. |
|---|