A magyar cégek B2B hitelezési kockázata és kockázatenyhítő piaci megoldások
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | faktoring fizetésképtelenség generációváltás hitelbiztosítás kockázatkezelés koronavírus-járvány (COVID-19) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42169 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg42169 | ||
| 005 | 20221111081425.0 | ||
| 008 | 221111suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Parrag Nikolett | |
| 245 | 1 | 2 | |a A magyar cégek B2B hitelezési kockázata és kockázatenyhítő piaci megoldások |c Parrag Nikolett |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Darwin óta tudjuk, hogy az emberi evolúció mennyire összetett és szerteágazó folyamat. A minket körülvevő világ folyamatos változásban van, a környezetünk örökké módosul, fajok halnak ki és újak keletkeznek. A természetes kiválasztódás során az erősebb vagy a környezeti változásokat jobban megértő és azokhoz jobban alkalmazkodó egyedek élik túl a folyamatot. Erre a gondolatmenetre építettem fel a dolgozatomat, hisz ugyanezek az axiómák és szabályok alapján épül fel a gazdaság is. Az evolúció sajátos paradoxona, hogy ugyanazok a veszélyforrások, amik egy-egy faj kihalását idézik elő, más fajok fejlődését, felemelkedését eredményezhetik. Ugyanez a helyzet a gazdaságban a vállalatok között végbemenő „kiválasztódásban” is. Az őket fenyegető veszélyforrások a piaci és nem piaci kockázatok. Egy cég, ha nem kellőképpen térképezi fel az őt körülvevő kockázatokat vagy nem képes gyors és rugalmas válaszokat adni rájuk, könnyen a bedőlés, a felszámolás sorsára juthat, míg az a cég, amely ezeket körültekintő és proaktív módon elemzi és kezeli, a versenytársai fölé nőhet, piaci előnyt kovácsolhat a veszélyforrásokból. Ahhoz, hogy meglássuk milyen kockázatokról is van szó, először kapnunk kell egy piaci helyzetképet a magyar cégekről. Ezért első körben bemutattam a szállítói finanszírozás rendszerét, majd kitértem a jelenlegi fizetésképtelenségi helyzetre Magyarországon, ahol láthattuk az elmúlt éveket uraló trendeket. Ezt követően számba vettem a fő nem piaci kockázati faktorokat: COVID-19: az egészségügyi válság, mely jelentős befolyással volt a gazdaságra és az elmúlt 70 év legnagyobb recesszióját hozta magával. A kereskedelem még mindig érzi a hatását, pedig túl vagyunk már hat hullámon és sajnos nem tudni, hogy mikor lesz vége. Hitelmoratórium lejárta: a COVID közvetett hatásai a kormányok intézkedései miatt kevésbé voltak fájdalmasak. Ennek egyik tökéletes példája a hitelmoratórium. Jelenleg ez azért is külön hangsúlyos, mivel a második hulláma most fog lejárni, így a cégeknek figyelniük kell, hogy mely partnereik lehetnek érintettek benne. Alapanyagár-változás: példa nélküli, ami az elmúlt 2 évben történt az alapanyagok áraival. Bizonyos szektorok játékszabályait teljesen felülírta. És még nincs vége, további emelkedés várható. Ukrajna inváziója: jelenleg ez a legsúlyosabb faktor, humanitárius katasztrófa. Az orosz agresszió az elmúlt 100 évben példanélküli és egységes intézkedéseket idézett elő a nyugati világban. Az ellencsapások a gazdaság eszközrendszerén belül valósulnak meg. Hogy ez milyen hatással lesz a magyar cégek életére, az egyelőre megjósolhatatlan. ÁFA-csalás: sajnos nem minden piaci szereplő a korrektség és törvényesség keretein belül képzeli el az érvényesülés útját. A világszinten is rendkívül magas, hazai 27 százalékos Áfa kiváló táptalaja a fekete gazdaságra fogékonyaknak. A 2010-es években aktív része volt a gazdaságnak, ami azóta ugyan sokat fehéredett, de azért jelenleg is sokszor előfordul. Generációváltás: azért rendkívül fontos, mert még mindig sok olyan cég van hazánkban, ahol a cégalapítók viszik a cég működését és kérdéses, hogy az utódlás témakörét mennyire dolgozták ki és ha van is utód, akkor az ő személyi kompetenciája és kapcsolatrendszere mennyire lesz elég a működéshez. Dolgozatom harmadik részében pedig a főbb olyan pénzügyi megoldásokat vettem számba, amelyek érdemi és adekvát választ adhatnak a fentiek enyhítésére. Dolgozatom célja az volt, hogy felhívjam a figyelmet a kockázatorientált szemléletmód fontosságára. Egy cég hosszútávú, likviditási problémáktól mentes működésnek az alappilére, hogy alaposan ismernie kell az őt körülvevő piaci és nempiaci kockázatokat és az azok kiküszöbölését / csökkentését szolgáló eszközrendszert, és időben adekvát válaszokat kell adni a felmerült kockázati faktorokra. Láthattuk, hogy ez a megállapítás talán soha nem volt annyira aktuális, mint most, 2022 elején. | |
| 695 | |a faktoring | ||
| 695 | |a fizetésképtelenség | ||
| 695 | |a generációváltás | ||
| 695 | |a hitelbiztosítás | ||
| 695 | |a kockázatkezelés | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 700 | 1 | |a Kozma Dr. Gábor |e ths | |
| 700 | 1 | |a Török Ferenc |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42169/1/Szakdolgozat_Parrag_Nikolett.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42169/2/BA_O_Parrag_Nikolett.pdf |z Dokumentum-elérés |