Bér és béren kívüli juttatások Magyarországon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bér - bérezés bérelszámolási rendszer béren kívüli juttatás bérköltségek munkaviszony |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42180 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a magyarországi bér és béren kívüli juttatások rendszerét vizsgálom. Számomra ez a téma nagyon kedvező, hisz vállalkozási bérügyintézőként tevékenykedem a munkaerőpiacon, így munkámból kifolyólag nagy rálátásom van a vállalatok által preferált javadalmazási mechanizmusokra. A dolgozat első részében kifejtem, kik a munkaviszony alanyai, hogyan létesül, majd ennek az ellentettjét, amikor a foglalkoztatás megszűnik. Kitérek a tipikus és atipikus foglalkoztatási formákra is, miért is alkalmazzák előszeretettel ezeket a munkáltatók. Ezek után megvizsgálom a minimálbér és garantált bérminimum közti különbségeket, utalva arra, hogy ezek a minimum meghatározott bérek, 2019-2022 között hogyan változtak, évenkénti bontásban is és 2019-et a 2022-es évhez viszonyítva. Ezt az összehasonlítási módszert alkalmaztam a bruttó bérhez kapcsolódó munkavállalói és munkáltatói adóterhek vonatkoztatásában is. Az előbbihez kapcsolódóan bővebben kitértem a személyi jövedelemadóból érvényesíthető adóalap csökkentő tételek rendszerére, példákkal szemléltetve, amik alapján megvizsgáltam a négygyermekes anyák, 25 év alatti fiatalok, első házasok, személyi, és a családi kedvezmény igénybevételének lehetőségeit. Egyedül a családi kedvezményt lehet a járulékokból is érvényesíteni. Kitértem arra az eshetőségre is, hogyha a munkavállaló betegség miatt nem tudja ellátni a feladatait, akkor az orvosi igazolásán lévő táppénz kód alapján vagy 15 munkanap betegszabadság jár neki, vagy rögtön táppénz, megvizsgáltam mindkét esetben a bruttó bér és a járulékok alakulását. A munkavállaló nem minden esetben jogosult az egész nettó bérére, mivel, ha valamilyen tartozást halmozott fel, vagy a kötelességeit nem teljesíti, határozat alapján tőle letiltásba helyezhető a bérének egy része, ennek a részleteire is rávilágítok a dolgozat közben. Érdekességként kettő munkabéren kívüli foglalkoztatási formát megvizsgáltam, az egyszerűsített foglalkoztatást és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választásának szabályait. A második nagyobb részben a béren kívüli juttatásokat részleteztem. Külön kitértem a klasszikus béren felül adható munkáltatói juttatásokra, mint a Széchenyi Pihenőkártya, aminek megvizsgáltam a három alszámláját, a foglalkoztató által ezekre adható összeghatárokat és az adózási szabályokat is. Külön csoportba tartoznak a szervezeti formától függően adható juttatások, például a kedvezményes üdülési hozzájárulás. A munkáltató adómentesen is tud nagyon sokfajta juttatást adni a munkavállalói számára, mint például sportrendezvényekre szóló belépőjegyet, színházjegyet, munkaruházatot vagy 10.000.000 Ft-ig kamatmentes munkáltatói kölcsönt. A két csoporton kívül még az egyes meghatározott juttatásokat kell megemlíteni, mint a reprezentáció vagy üzleti ajándék, és vannak olyan juttatások, amik jövedelemként adóznak, példa erre a kategóriára a helyi utazási bérlet. A legtöbb csoportban példával szemléltettem az adófizetési kötelezettségek alakulását a könnyebb átláthatóság érdekében. A következő nagy részben a primer kutatásom eredményeit összegeztem. Készítettem egy online kitölthető kérdőívet a magyarországi bérrendszerről és béren kívüli juttatásokról, majd ezek alakulásáról a COVID-19 járvány kialakulásának következtében. Több mint 200 fő töltötte ki a kérdőívemet, így egy valós összegzést, és következtetést tudtam levonni a válaszok alapján. Mindezek után fontosnak gondoltam leírni pár hasznos ügyfélkapuval lekérdezhető adatnak az elérési útvonalát a munkavállalók számára, hogy megbizonyosodhassanak arról, a munkáltatójuk a bejelentési kötelezettségeinek eleget tett. Pár hasznos és tanulságos történetet is összefoglaltam a munkatapasztalataimból, amire érdemes odafigyelni. Remélem, hogy a jövőben felfelé ívelő tendenciát fog mutatni mind a foglalkoztatási ráta, mind pedig a bérek alakulása, elégedettek lesznek a munkavállalók, és megtalálják a belső harmóniát és az egyensúlyt a munka és a család között. |
|---|