A home office hatása a teljesítményre és a motivációra a különböző generációk esetében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 21. század generációk home office Magyarország munkavállaló |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42227 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg42227 | ||
| 005 | 20221111081602.0 | ||
| 008 | 221111suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Simon-Csobai Fanni | |
| 245 | 1 | 2 | |a A home office hatása a teljesítményre és a motivációra a különböző generációk esetében |c Simon-Csobai Fanni |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom témája a home office hatása a munkahelyi motivációra, elégedettségre, teljesítményre és a magánéletre. A témaválasztás aktualitását nehéz megkérdőjelezni, ugyanis a COVID-19 világjárvány hatására rengeteg olyan munkahelyen is elrendelték a home office-t, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt. Ez a munkavállalókat és a munkaadókat is eddig ismeretlen helyzetbe hozta. Az új helyzet pedig nehézségeket és problémákat is hozott magával. Munkámmal arra kerestem a választ, hogyan változott a home office elterjedése a COVID-19 hatására, a különböző tényezők hogyan hatnak home office-ban a teljesítményre és a motivációra, illetve van-e különbség abban, hogy a különböző tényezők hogyan hatnak home office-ban a különböző generációkra. Munkám során primer és szekunder kutatást is végeztem. Szekunder kutatásom a vonatkozó szakirodalmak feldolgozását jelentette. Dolgozatom első felében ezt mutatom be. A fejezet elkészítésekor elsősorban könyvekre, tudományos publikációkra, kutatásokra, folyóiratban megjelent cikkekre támaszkodtam. A primer kutatásom egy kérdőíves kutatás. A kérdőívet online készítettem el a Google Űrlapok funkciójának segítségével, valamint online, a közösségi média felületein keresztül jutattam el az érintett csoportokhoz. Az eredményekből az látszik, hogy a COVID-19 hatására megháromszorozódott azoknak a munkavállalóknak a száma, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol van lehetőség home office-ra. A kutatásban résztvevők leginkább azzal értettek egyet, hogy azért szeretik a home office-t, mert több idejük jut a családra. A megkérdezettek számára home office-ban a motiváció csökkenése jelenti a legnagyobb problémát. A második legnagyobb problémát a bezártság és elhidegülés, a harmadik legnagyobbat pedig a személyes kapcsolatok megszűnése okozza. Az 1966 és 1979 közöttiek gondolták a legkevésbé és az 1996 és 2009 között születtettek a leginkább azt, hogy a home office-ban történő munkavégzés során tapasztalható kevesebb személyes kontaktus pozitívan hat a motivációjukra. Az X generáció tagjainak motivációjára hat a legpozitívabban a kevesebb iránymutatás a vezetőtől, a kevesebb visszajelzés a vezetőtől és az otthoni teendők. Az 1996 és 2009 között születettek értettek a legkevésbé egyet azzal, hogy home office-ban hatékonyabban tudnak dolgozni. A home office-ban történő munkavégzés során tapasztalható kevesebb személyes kontaktus az 1966 és 1979 közötti születettek teljesítményére hat a legnegatívabban. A kevesebb iránymutatás a vezetőtől, a kevesebb visszajelzés a vezetőtől és az otthoni teendők az 1996 és 2009 közötti születettek teljesítményére hatnak a legnegatívabban. Az 1966 és 1979 között születettek teljesítménye ugyanolyan home office-ban és a munkahelyen is. Az 1980 és 1995 között születtek kétharmada home office-ban tud jobban teljesíteni, a maradék ugyanúgy teljesít otthon és home office-ban is. Az 1966 és 2009 között születettek közel fele a munkahelyen tud jobban teljesíteni. Ennél a generációnál ugyanakkora arányban voltak azok, akik szerint nincs különbség a teljesítményben, mint azok, akik home office-ban tudnak jobban teljesíteni. Az 1966 és 1979 közötti született kitöltőkről motivációja esetében is ugyanaz mondható el, mint a teljesítmény mérésénél kapott eredmények bemutatásánál. Az X generáció összes tagja úgy gondolta, hogy a motivációja ugyanolyan a home office-ban történő munkavégzés során, mint a munkahelyen. Az Y generáció kétharmada gondolta azt, hogy home office-ban történő munkavégzés során nem különbözik a motivációja a munkahelyen történő munkavégzés során érzett motivációnál. A maradék egyharmad pedig a munkahelyen érzi magát motiváltabbnak. Az 1996 és 2005 között születettek kétharmada a munkahelyen érzi magát motiváltabbnak, a generáció közel ötöde home office-ban érzi magát motiváltabbnak, a tizede pedig nem érez különbséget. A kutatásaim alapján arra következtethetünk, hogy a home office megítélése nagy mértékben függ attól, hogy az adott generáció milyen mértékben képes azonosulni annak pozitív, illetve negatív hatásaival, továbbá hogy a munkavállaló az otthoni vagy munkahelyi környezetben érzi magát produktívabbnak, motiváltabbnak. | |
| 695 | |a 21. század | ||
| 695 | |a generációk | ||
| 695 | |a home office | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a munkavállaló | ||
| 700 | 1 | |a Eckert Bálint |e ths | |
| 700 | 1 | |a Kapa Viktória |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42227/1/Simon-Csobai%20Fanni%20Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42227/2/BA_O_Simon-Csobai%20Fanni.pdf |z Dokumentum-elérés |