Családpolitikai rendszer a visegrádi országokban és gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Családpolitika családi pótlék családi támogatások CSOK lakóhely letelepedés nők munkaerő-piac ösztönzés visegrádi országok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42334 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg42334 | ||
| 005 | 20221111081829.0 | ||
| 008 | 221111suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Sorosinszki Szabina | |
| 245 | 1 | 0 | |a Családpolitikai rendszer a visegrádi országokban és gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon |c Sorosinszki Szabina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A visegrádi országok termékenységi rátája alacsony, a legtöbb nyugat-európai és észak-európai országé jóval magasabb. A 2010 és 2015 közötti időszakban a visegrádi országok közül a Cseh Köztársaság termékenységi rátája volt a legmagasabb, azonban a leglátványosabb növekedést Magyarország tudta felmutatni. A visegrádi országok családpolitikáinak egyik legfontosabb eleme az univerzális vagy jövedelemtesztelt családi pótlékok rendszere, ami a gyermekneveléssel járó terhek csökkentésében nyújt segítséget. Lengyelországban a családi pótlék közvetlen pénzbeli ellátás a gyermeket nevelő családoknak, amit egyéb, speciális szükségletekhez igazodó, célzott támogatásokkal egészíthetnek ki. A családi pótlékot a gyermek 18 éves koráig fizetik, de a korhatár kitolható. A csehországi családi pótlék szintén jövedelemhez kötött, a gyermek 15 éves koráig jogosult rá a család, azonban a korhatár itt is kitolódhat. Az összeget csak a gyermek 18 éves koráig kapja a szülő, ezt követően közvetlenül a gyermek kapja. Szlovákiában a családi pótlék összege állandó, azaz nem függ az összeg nagysága a gyermek korától. Alapesetben, Szlovákiában 16 éves korig, azaz a tankötelezettség végéig jár a családi pótlék. Azonban itt is van lehetőség a korhatár kitolására. Magyarországon a családi pótlék univerzális, alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő háztartásnak. Alapesetben 16 éves korig jár, de meghosszabbítható. A visegrádi országokban a nők foglalkoztatás megemelkedett 2010 után, ami részben a családpolitikai intézkedéseknek is köszönhető, részben pedig a gazdaság teljesítőképesség növekedésének. A visegrádi országok közül Csehországban és Magyarországon a legmagasabb a nők foglalkoztatottsági aránya. A saját vizsgálatomban azoknak volt a legnagyobb az aránya, akik házasok voltak. A nem házasok közel fele nem tervezi, hogy a következő öt évben megházasodik és csak közel harmaduk tervezi. Összevetve a házasodással kapcsolatos 5 éven belüli terveket az időkorlát nélküli tervekkel az látszik, hogy hiába azok voltak a legnagyobb arányban, akik nem terveznek 5 éven belül megházasodni, a nem házasodók aránya már jóval alacsonyabb akkor, ha nem csak a következő 5 évet nézzük. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők között kétszer akkora volt azoknak az aránya, akik tervezik, hogy öt éven belül megházasodnak, mint az érettségivel rendelkezők között. A községben élő válaszadók között voltak a legnagyobb arányban és a megyeszékhelyen, egyéb megyei jogú városban élők között voltak a legkisebb arányban azok, akik nem tervezik, hogy a következő öt évben megházasodnak. A kérdőívet kitöltők között azok voltak a legnagyobb arányban, akiknek még nem volt gyermeke. A megkérdezettek körében annyira nem nagy a gyermekvállalás kedv, ugyanis a válaszadók fele nem tervezi, hogy a következő öt évben gyermeket vállal. A következő öt évben történő gyermekvállalást leginkább az hátráltatja, hogy az illetőnek már van gyerek. Valamivel kevesebben voltak azok, akik a nem megfelelő anyagi körülmények miatt nem szeretnének gyermeket. Ha nem korlátozzuk le a gyermekvállalást a következő öt évre, akkor eltérőbb a gyermekvállalási kedv. A kutatásba bevont személyek közel fele kettő gyermeket szeretne. A második legmagasabb arányban azok voltak, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket vállalni. A válaszadók közel tizede három gyermeket szeretne, és egy százalék szeretne csak háromnál több gyermeket. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők 39,66 %-a szeretne öt éven belül gyermeket vállalni, míg a legfeljebb érettségivel rendelkezőknek csak a 28,13 %-a. Mindkét csoportban azok voltak a legnagyobb arányban, akik életük során két gyermeket szeretnének. A kis és középvárosban lakó kitöltők között voltak a legnagyobb arányban és a megyeszékhelyen, egyéb megyei jogú városban lakók között a legkisebb arányban azok, akik nem szeretnének öt éven belül gyermeket vállalni. A fővárosban lakók között voltak a legnagyobb és a városban élők esetében volt a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szeretnének öt éven belül gyermeket vállalni. Minden településtípus esetében azok voltak a legnagyobb arányban, akik kettő gyermeket szeretnének életük során. Valamint minden településtípus esetében azok voltak a legkevesebben, akik háromnál több gyermeket szeretnének vállalni életük során. A kis és középvárosban élők esetében volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket. Véleményem szerint a családpolitikai ösztönzők sokat segítenek a gyermekvállalással kapcsolatos terhek csökkentésében. Ennek ellenére az anyagi helyzet még mindig sok embert megakadályoz a gyermekvállalásban. Lehetséges, hogy a legújabb családpolitikai ösztönzőkkel elérhető anyagi segítség sok kitöltőben nem tudatosult, mert még nem volt napirenden náluk a gyermekvállalás és nem néztek utána ezeknek. A dolgozat írásának idején rég nem látott infláció tapasztalható a világban. Ez pedig felveti annak a kérdését, hogy a jelenleg elérhető anyai támogatások mekkora tényleges segítséget jelentenek vagy mekkora segítséget fognak jelenteni pár hónap, esetleg 1-2 év múlva. Nem elképzelhetetlen, hogy további beavatkozásokra lesz szükség. A vidéki települések nem annyira népszerű letelepedési helyek. A lakhatási támogatás segíthet ennek megváltoztatásában, azonban véleményem szerint ennél többre lenne szükség. Ha a községben vagy a kis és középvárosban és annak környékén nincsenek jelen az olyan intézmények, mint a bölcsőde, óvoda, gyermekorvos, illetve a szülők számára megfelelő munkahely sem található, akkor nem biztos, hogy a szülők számára vonzó helyszín lesz, még akkor sem, ha anyagi segítséget kapnak. Ezért ez már egy komplexebb kérdés, amiben a vidékfejlesztési politikának hatalmas szerep jut. | |
| 695 | |a Családpolitika | ||
| 695 | |a családi pótlék | ||
| 695 | |a családi támogatások | ||
| 695 | |a CSOK | ||
| 695 | |a lakóhely | ||
| 695 | |a letelepedés | ||
| 695 | |a nők munkaerő-piac | ||
| 695 | |a ösztönzés | ||
| 695 | |a visegrádi országok | ||
| 700 | 1 | |a Engelberth Dr. István |e ths | |
| 700 | 1 | |a Magdó-Szőts Hajnalka |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42334/1/Sorosinszki%20Szabina_ZWX3K8_Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |