IT beruházási lehetőségek összehasonlítása földön és felhőben
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | beruházás cloud computing IT költségelemzés TCO |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42349 |
| Abstract: | Az elmúlt néhány évben a felhős szolgáltatások egyre elterjedtebbek, mind a magánéletben, mind az üzleti életben. Számos előnye közül többször kihangsúlyozásra kerül a költséghatékonyság, vagyis az általános vélekedés szerint egy felhős megoldás olcsóbb, mint ugyanazon rendszer földi megvalósítása. Ennek okán egyre több vállalat helyezi felhős környezetbe informatikai rendszere egészét, vagy egy részét. A dolgozat célja alátámasztani, vagy megcáfolni ezt az általánosan elfogadott felhős tulajdonságot. Így a dolgozat arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon költséghatékonyabb -e felhő, illetve minden esetben költséghatékonyabb-e, és az IT beruházásoknak van-e olyan szakasza, amikor a felhős megoldás költséghatékonyabbnak mondható. Ennek megválaszolása céljából a dolgozat deduktív módon konkrét példán keresztül egy 3 éves TCO elemzést végez. Az elemzés keretein belül a költségeket 2 csoportra osztja a dolgozat, beruházási és működési költségekre. Ezzel a cél az, hogy szemléltesse azt az alapvető különbséget a két rendszer közt, hogy míg a földi verziónál eszközök vásárlása és viszonylag magas tőke befektetése szükséges, addig a felhős megoldásnál a vállalatnak nem kell megvásárolni az eszközöket, a felhős szolgáltató biztosítja azokat. Az elemzett példa tekinthető különleges esetnek, hiszen nem egy teljesen új beruházásról van szó, hanem egy már meglévő informatikai rendszer újratervezéséről, illetve annak fizikai elemeinek lecseréléséről. Mind a felhős, mind a földi variációban 20 virtuális gép költöztetését kell elvégezni a projekt keretein belül. Természetesen a felhős variációban ezeket a felhőbe, a földi variációban pedig egy új szerverre kell költöztetni. A dolgozat a megvalósítási módok után elsőként a beruházási költségeket elemzi. Az összevetésből kiderül, hogy ebben a tekintetben a felhős variáció valóban olcsóbb, a tőkebefektetés mértéke nem számottevő. Ezután a dolgozat rátér a működési költségekre, ahol egy 3 éves ciklust vizsgál. Összességében elmondható, hogy a felhős működési költségek viszonylag magasak, a földi értékek elmaradnak hozzá képest, a magas beruházási költségek miatt azonban a ciklus első évének TCO számát tekintve felhős megoldás jobban teljesít. Az elemzés végére, a számok megfordulnak és a felhős összköltség magasabbnak bizonyul. A kapott eredmények tekintetében a dolgozat arra következtet, hogy nem mondható el általánosan, hogy a felhős megoldások költséghatékonyabbak. A hasonló beruházásoknál érdemes megvizsgálni minden lehetséges opciót. |
|---|