A Mesterséges Intelligencia kialakulása, fejlődése és megjelenési területei a XX.-XXI. században
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | informatika mesterséges intelligencia robotika technológia tudásalapú rendszerek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42389 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg42389 | ||
| 005 | 20221116084103.0 | ||
| 008 | 221116suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Lidák Noémi | |
| 245 | 1 | 2 | |a A Mesterséges Intelligencia kialakulása, fejlődése és megjelenési területei a XX.-XXI. században |c Lidák Noémi |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban a mesterséges intelligencia kialakulását, fejlődését és megjelenési területeit kutatom. Az első fejezetben bemutatom, hogy mi az, amit mesterséges intelligenciának nevezünk, milyen típusai vannak. Ismertetem a mesterséges intelligencia főbb típusait, hogy ezeken a szinteken mire képes. Ebben a fejezetben írok a kialakulásának a történetéről, több kisebb szakaszokra bontva fejtem ki, hogy hogyan alakult ki, milyen mérföldköveket említhetünk a történetében. Az első részben bemutatom azokat a személyeket, akik valamilyen formában hozzájárultak ennek a tudományágnak a kialakulásához. A Dartmouth College-ot is bemutatom pár mondatban, ami a mesterséges intelligencia kialakulásának a helyszíneként szolgál. Ebben a fejezetben tárgyalom a mesterséges intelligencia kialakulásának az idejét is, amiből kiderül, hogy ez a tudományág még 100 éves sincs. Bemutatom azt az évszámot, amikortól mesterséges intelligenciáról beszélhetünk. A következő fejezetben a fejlődésének a szakaszait tárgyalom, hogy milyen volt a kezdetekben, milyen a jelenben és mire számíthatunk, milyen lesz a jövőben. A különböző szakaszokban mire tudtuk, mire tudjuk és mire fogjuk tudni használni a jövőben. A következő fejezetben a megjelenési területeiről írok, két külön szakaszra szedve. Az egyik ilyen szakasz, a XX. század a másik pedig a XXI. század. A XX. században a mesterséges intelligencia fizikai megtestesülési formájában csak a filmekben láthatták az emberek, hiszen ekkor kezdődtek meg a kísérletezések és a fejlesztések ezen a területen. A XXI. században ehhez képest már sokkal izgalmasabb felfedezéseket tehetünk a témával kapcsolatban. Ebben a században már megjelenik a mesterséges intelligencia szinte minden tudományág területén. Ekkor fejlesztette ki az IBM a Wattsont, az egészségügy területén is megjelenik már a mesterséges intelligencia. Ebben a részben különféle fizikai megjelenéseit ismertetem, több területet is érintve a tudományok, illetve a mindennapi életünket illetően. A szakdolgozatom befejező részeként a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdőívemre adott válaszokat elemzem több szemszögből is tekintve. Összevetem a fiatalabb és idősebb korosztály nézeteit a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Megvizsgálom, hogy a nők vagy a férfiak tudnak többet a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, illetve kíváncsi voltam az általános vélekedésre, hogy a hétköznapi emberek, akik nem ezzel a területtel foglalkoznak, mennyit tudnak a mesterséges intelligenciáról. A kutatásom fő célja volt, hogy megvizsgáljam, ki mit gondol azzal kapcsolatban, amit szinte minden nap láthatunk, hogy a mesterséges intelligencia egy nap majd átveszi az emberek felett az uralmat. Arra is rá szeretnék világítani, hogy mennyire fontos, hogy ezzel a tudománnyal már kisebb korban is foglalkozzanak a gyerekek, hiszen már a mindennapjaink részévé vált ez a terület. A korosztályt illetően a kutatásom alapján a fiatalabb korosztály az, akik többet tudnak a területtel kapcsolatban, hiszen a közoktatásban is teret nyert már, például a robotikaszakkör keretein belül. A nemek közötti kutatásom alapján nincs számottevő különbség. A legfontosabb kérdést illetően, ami az, hogy képes-e a mesterséges intelligencia felülkerekedni az emberiségen. arra a következtetésre jutottam, hogy az emberek túlnyomó része fél attól, mi lesz, ha bekövetkezik a legrosszabb, amit szinte minden második cikkben olvashatunk ezzel kapcsolatban. Sokan egy háború keretein belül képzelik el ezt. | |
| 695 | |a informatika | ||
| 695 | |a mesterséges intelligencia | ||
| 695 | |a robotika | ||
| 695 | |a technológia | ||
| 695 | |a tudásalapú rendszerek | ||
| 700 | 1 | |a Hua Nam Son |e ths | |
| 700 | 1 | |a Nizsalóczki Zoltán |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42389/1/Lid%C3%A1k%20No%C3%A9mi-szakdolgozat-v%C3%A9gleges%20v%C3%A9gleges%20%20v%C3%A9gleges.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42389/2/BA_O_Lid%C3%A1k_No%C3%A9mi.pdf |z Dokumentum-elérés |