Az iskolai szegregáció szerepe a hátrányos helyzet kialakulásában
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | hátrányos helyzet integráció pedagógusképzés pedagógusok szegregáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42698 |
| Abstract: | Szakdolgozati kutatás során alátámasztást nyert, hogy Magyarországon a gyermekek gazdagsági, illetve társadalmi státuszuk alapján történő szelekciója extrém mértékű, kezdve az általános iskolai beiratkozásig, a felső tagozatos oktatásig bezárólag. A gyermekek eltérő családi hátterükhöz mérten óriási egyenlőtlenségeket szenvednek el az iskolák minősége miatt, és előfordul, hogy valaki csupán a hátrányos helyzetéből adódóan gyengébb minőségű oktatásban részesül. A szakdolgozatomban az esélyegyenlőség, felzárkózás, és a hátrányos helyzet szakirodalmilag kapcsolódó definícióit ismertettem elsőként, majd az aktuális helyzetképet vizsgáltam, végül a kialakult helyzet kezelésére kerestem megoldási javaslatokat. Úgy tapasztaltam, hogy az elmúlt évek során egyre jelentősebbé vált az Európai Unió integrációs törekvése, és Magyarország inkluzív közoktatás fejlesztési stratégiája. A téma fontosságát hangsúlyozza, hogy a Magyarországon élő lakosság 18,2%-a van kitéve nélkülözés, vagy társadalmi kiközösítés kockázatának. Mindemellett a magyar lakosság relatív jövedelmi szegénység aránya is közel 13%-os. (KSH, 2020) A statisztikai számadatok tükrözik, hogy milyen fontos szociális probléma áll a dolgozat témája mögött, és mennyi ember van közvetlenül, vagy közvetve kitéve ennek a tehernek. A szakdolgozatban különös részletességgel próbáltam bemutatni, hogy az iskolai szegregáció sok esetben a térbeli szegregálódással áll közvetlen kapcsolatban. Statisztikailag alátámasztott, hogy Magyarország népességének nagy része küzd valamilyen fokú szegénységgel, kiváltképpen magas arányban a roma kisebbséghez tartozó társadalmi csoportok. Bizonyos megyékben és városrészekben jóval magasabb a kisebbségi etnikum aránya, és mivel legtöbb esetben koncentráltan egy bizonyos területen élnek roma kisebbséghez tartozó gyermekek akár az iskolák 100%-os szegrációja is megtörténhet, ami azt jelenti, hogy egy osztályközösségben kizárólag hátrányos helyzetű és/vagy roma kisebbségi diák kerül. Az úgy nevezett elgettósodott iskolák száma – ahol a roma kisebbségi tanulók aránya legalább 50%-os - folyamatosan növekszik, visszafordíthatatlannak tűnő helyzet mérséklése kizárólag a kormány erőteljes támogatásával lenne lehetséges. |
|---|