A Brexit okainak vizsgálata Rodrik Trilemmáján keresztül, avagy sikerült-e az Egyesült Királyságnak megoldani a globalizáció kérdését?
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 2008-as válság Brexit deindusztrializáció Egyesült Királyság Európai Unió globalizációs hatások jóléti állam népszavazás populizmus trilemma világgazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43987 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg43987 | ||
| 005 | 20230420135721.0 | ||
| 008 | 230420suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Balogh Szabolcs Sándor | |
| 245 | 1 | 2 | |a A Brexit okainak vizsgálata Rodrik Trilemmáján keresztül, avagy sikerült-e az Egyesült Királyságnak megoldani a globalizáció kérdését? |c Balogh Szabolcs Sándor |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A Brexit okainak vizsgálata Rodrik Trilemmáján keresztül, avagy sikerült-e az Egyesült Királyságnak megoldani a globalizáció kérdését? 2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazás útján az Európai Unióból való kilépést választotta. A döntés mára biztos és visszafordíthatatlan. A szavazati statisztikákat elemezve hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a brit társadalom megosztottsága túlmutatott a pártpreferenciákon, és az integrációellenesség több komponensű és annak oka nem feltétlenül csak az Európai Unióban keresendő. Számos kutatás vont párhuzamot a világszintű globalizáció mélyülése és bizonyos társadalmi csoportok anyagi helyzetének és biztonságának romlása és áttételesen integráció ellenes-populista mozgalmak sikere között. Azok a tényezők, melyek lehetővé tették a Brexitet több rétegűek és mélyre nyúlnak vissza. Dolgozatom témája a Brexit és Dani Rodrik harvardi professzor trilemmaelmélete közötti kapcsolat vizsgálata. Az elmélet szerint a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a mély globalizáció hármasa közül csak kettő teljesülhet. Kutatásom célja Rodrik trilemmáján keresztül a Brexitet megelőző külső és belső gazdasági és társadalmi folyamatok, hatások feltárása, és a trilemma megoldatlanságának ismertetése. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kilépéssel választ adhat-e az Egyesült Királyság a változó gazdasági körülmények által indukált társadalmi feszültségekre? Sikerült-e megoldani a kilépéssel a trilemmát? Kutatási módszerem illeszkedik a választott témához. Dolgozatom elkészítéséhez szekunder módszereket használtam. Feldolgoztam a témához kapcsolódó fontosabb nemzetközi szakirodalmakat, statisztikai adatokat gyűjtöttem és elemeztem az OECD, a National Statistics, a WTO forrásaiból. Dolgozatom várható eredménye az, hogy a Brexit kérdéskör a felszín alatt már évtizedek óta érlelődött. A thatcher-i kínálatoldali gazdaságpolitika, ami felszámolta a primer és szekunder szektort segítő szubvenciókat, illetve az egyre inkább a világkereskedelembe bekapcsolódó ázsiai államok nagy nyomást helyeztek a szigetország hagyományos feldolgozóiparára. Ugyan a fokozott verseny és a szubvenciók kivezetése növelték a termelékenységet, a piaci körülmények és az erős versenytársak végett elindult egy fokozatos deindusztrializáció, ami más nyugati fejlett államokénál is drasztikusabb volt. Ennek következtében a hagyományos ipari régiók medián jövedelme csökkenésnek indult, és az itt élő középosztály elkezdett zsugorodni. Ezen több évtizedes folyamatok alaposan kihatottak az emberek hozzáállására az unióval és a globalizációval kapcsolatban, amelyek a trilemma megoldatlanságát is tükrözik, és ezek az indulatok a népszavazáson csapódtak le. Az idáig vezető folyamat közvetlenül illeszkedik Rodrik trilemmájába, és habár az unióból való kilépés egy jelentős lépés, az alaphelyzeten nem ez segít, hiszen az európai integráció ugyan része a mai mélyülő globalizációnak, de nem annak oka és forrása, és egy az EU-n kívüli Egyesült Királyság még jobban kiszolgáltatott lehet a világgazdaság hatásainak. A trilemma így továbbra is megoldatlan marad. | |
| 695 | |a 2008-as válság | ||
| 695 | |a Brexit | ||
| 695 | |a deindusztrializáció | ||
| 695 | |a Egyesült Királyság | ||
| 695 | |a Európai Unió | ||
| 695 | |a globalizációs hatások | ||
| 695 | |a jóléti állam | ||
| 695 | |a népszavazás | ||
| 695 | |a populizmus | ||
| 695 | |a trilemma | ||
| 695 | |a világgazdaság | ||
| 700 | 1 | |a Antalóczy Dr. Katalin Júlia |e ths | |
| 700 | 1 | |a Czelleng Ádám |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43987/1/Balogh_Szabolcs_S%C3%A1ndor_NG%20%282%29.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43987/2/BaloghSzabolcs.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43987/3/BaloghSz_ertekeles_CA.pdf |z Dokumentum-elérés |