Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | gazdasági hatásvizsgálat nemzetközi marketing nemzetközi olimpiai bizottság olimpia sport |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44200 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg44200 | ||
| 005 | 20230420140425.0 | ||
| 008 | 230420suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kiss Kitti | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az olimpiai játékoknak helyt adó országokban végbemenő gazdasági, társadalmi és turisztikai következmények pozitív és negatív hatásai, és azok vizsgálata az adott országra vonatkozóan |c Kiss Kitti |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az első újkori olimpiát először 1896-ban rendezték meg, az ókori olimpiák mintájára, Athénban. Ekkor még nem volt sok sportág a játékokon, csupán 9. Atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás.Az első olimpián részt vevő országok és versenyzők alacsony száma, ami csupán 14 országot és 241 résztvevőt foglalt magába, a 2000-es évekre a többszörösére nőtt, akárcsak az olimpiai rendezvény iránti népszerűség és a médiában való szereplés. A 2000-ben Sydney-ben megrendezett olimpián már több mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, és körülbelül 3,8 milliárd ember követte az eseményt a tévében. A 2008-as pekingi olimpián már 205 ország és 11028 versenyző mérettette meg magát. (Balog, 2019) 1894-ben megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), eredeti nevén International Olympic Committee (IOC), amely az első olimpia rendezőjének Athént jelölte ki. Azóta is minden olimpiai pályázatot a NOB bírál el. A döntéshozatali folyamat a helytadó ország kiválasztásáról két fázisból áll. Először jóváhagyják a jelölteket, mint lehetséges pályázó. Itt megvizsgálják, gazdaságilag helyt tudna e állni a rendező ország. Továbbá lényeges, hogy a beadott pályázatnak legyen kellő politikai és lakossági támogatottsága is. Norvégia például azért lépett vissza a 2022-es olimpia rendezéséért folyó pályázástól, mert nem kapott megfelelő támogatást az országtól vagy a kormánytól. A NOB második lépése a bírálatok során, hogy a beadott pályázatokat szempontok alapján elkezdik leválogatni. Ezek a szempontok lehetnek például a létesítmények, az attrakciók száma, a látogatókat vonzó ereje, az ország általános infrastruktúrájának helyzete és kiépítettsége, a befektetések megvalósíthatóságának lehetősége. Ezeken kívül számos egyéb dologra is szüksége van az adott országnak. | |
| 695 | |a gazdasági hatásvizsgálat | ||
| 695 | |a nemzetközi marketing | ||
| 695 | |a nemzetközi olimpiai bizottság | ||
| 695 | |a olimpia | ||
| 695 | |a sport | ||
| 700 | 1 | |a Pólya Dr. Éva |e ths | |
| 700 | 1 | |a Varga István László |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44200/1/Az%20olimpiai%20j%C3%A1t%C3%A9koknak%20helyt%20ad%C3%B3%20orsz%C3%A1gokban%20v%C3%A9gbemen%C5%91%20gazdas%C3%A1gi%2C%20t%C3%A1rsadalmi%20%C3%A9s%20turisztikai%20k%C3%B6vetkezm%C3%A9nyek%20pozit%C3%ADv%20%C3%A9s%20negat%C3%ADv%20hat%C3%A1sai%2C%20%C3%A9s%20azok%20vizsg%C3%A1lata%20az%20adott%20orsz%C3%A1gra%20vonatkoz%C3%B3an.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44200/2/SZD.Kiss.Kitti.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44200/3/Szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat%20Kiss%20Kitti%202022.pdf |z Dokumentum-elérés |