A 2008-as és 2020-as válság összehasonlító elemzése monetáris és fiskális politikai szempontból

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Zoboki Ákos József
Other Authors: Gát Zsófia
Losoncz Dr.habil. Miklós
Format: Thesis
Kulcsszavak:2008-as válság
2020-as válság
Amerikai Egyesült Államok
Federal Reserve
fiskális politika
monetáris politika
recesszió
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/44423

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg44423
005 20230421094528.0
008 230421suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Zoboki Ákos József 
245 1 2 |a A 2008-as és 2020-as válság összehasonlító elemzése monetáris és fiskális politikai szempontból  |c Zoboki Ákos József  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Ez a szakdolgozat 2008-as és 2020-as válságot elemzi és hasonlítja össze egymással. Az elemzés az Egyesült Államok területére összpontosul. A témaválasztás aktualitását az adja, hogy az utóbbi években rendkívül turbulens időszakot élt meg a világgazdaság, ami a Covid-19 megjelenése óta intenzíven zajlik. Ezek a tapasztalatok pedig sokakat elgondolkodtatnak arról, hogy mivel járna egy újabb recesszió megjelenése, és ha erre választ szeretnénk kapni, kézenfekvő kielemezni a magunk mögött hagyott évtizedek két legutóbbi recesszióját megvizsgálni minél több szempontból. Így döntöttem amellett, hogy monetáris politika összehasonlításával a Fed által meghatározott alapkamat, a Fed mérlege, és a pénzkínálat (M3) megvizsgálásával megállapítom, hogy melyik esetben volt intenzívebb a központi bank válságkezelése. Szintén fontosnak tartottam, hogy a költségvetés szempontjából is végezzek összehasonlításokat, és képet kapjak arról, hogy mikor volt nagyobb volumenű a válságkezelés. Emellett azt is bemutatom, hogy a gazdaságélénkítő csomagokat célzottan mire költötte a kormányzat, és ez a bruttó hazai termékhez (GDP) arányosítva mekkora részt tett ki. Végül átfogó elemzést mutatok be arról, hogy a válság megjelenésekor milyen állapotban volt az Egyesült Államok gazdasága. Ehhez a legfontosabb makrogazdasági mutatókat használom, és bemutatom a válság kialakulásának folyamatát és annak eszkalálódását. A hipotézisvizsgálatok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a 2020-as koronavírus-járvány okozta válság során kiemelkedően nagy fiskális stimulusokat kapott a gazdaság, ami nagyságrendileg nagyobb volt, mint ami a 2008-as hitelválság során volt tapasztalható. Emellett a monetáris politika területén is hasonló következtetéseket vontam le, ugyanis mind a Fed mérlege, mind a pénzkínálat intenzív növekedése azt sugallja, hogy drasztikus lépésekre volt szükség ebben az időszakban. Hiába volt a 2008-as válság komplexebb, és eszkalálódott szerteágazóbban, a 2020-as koronavírus-járvány alatt ugyanis akkora mértékű pánik uralkodott el, hogy a lezárások miatt minden eddiginél jelentősebb stimulusokat kellett adni, hogy a munka nélkül maradó egyének, és a bevétel nélkül maradó vállalatok megélhetése biztosított legyen. Továbbá azt is megállapítottam a hipotézisvizsgálatok során, hogy a koronavírus-járvány előtt kiváló állapotban volt az USA gazdasága, ami pozitívumként tartható számon, ugyanis nem egy amúgy is rosszul teljesítő gazdaság zuhant be, hanem évtizedes viszonylatban pozitív rekord mutatókkal rendelkező gazdaság. Ebből is látszik, hogy szerkezeti problémák nem voltak a 2020-as recesszió hátterében, így a kilábalás is minden bizonnyal könnyebb volt, mint például a 2008-as hitelválság után. A szakdolgozat eredményéből fakadó legizgalmasabb kérdések, hogy ezek a példa nélküli fiskális stimulusok és a drasztikusan megnövekedett pénzkínálat milyen inflációs nyomást fog gyakorolni, illetve, hogy milyen mértékű kamatemelésekkel lehet ezt ellensúlyozni. További izgalmas kutatási kérdés az energiaválság globális megjelenése, amely bár elsősorban Európát érinti, egyértelműen az Egyesült Államokra is hatást gyakorol, így ezzel együttesen milyen irányt vesz a világ legnagyobb gazdasága, lesz e recesszió a közeljövőben, és ha az USA-t el is kerüli, kell e tartaniuk a kisebb, saját monetáris politikával rendelkező országoknak attól, hogy az ő gazdaságuk viszont recesszióba kerül attól, hogy a Fedet követve recesszióba taszítják a saját gazdaságukat a sorozatos kamatemelésekkel. Összegezve bárhol él az ember a világban, mindenképpen fontos figyelni, hogy mi történik az Egyesült Államokban, miközben ilyen turbulenciákat élünk meg, akkor is, ha csak azt tartjuk fontosnak, hogy mi történik az országhatárainkon belül. 
695 |a 2008-as válság 
695 |a 2020-as válság 
695 |a Amerikai Egyesült Államok 
695 |a Federal Reserve 
695 |a fiskális politika 
695 |a monetáris politika 
695 |a recesszió 
700 1 |a Gát Zsófia  |e ths 
700 1 |a Losoncz Dr.habil. Miklós  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44423/1/Zoboki_%C3%81kos_P3YI3N.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44423/2/Nyilatkozat%20Nyilv%C3%A1noss%C3%A1t%C3%A9telr%C5%91l.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44423/3/BA_O_Zoboki_%C3%81kos.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44423/4/ZobokiAkosBiralat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44423/5/Zoboki_%C3%81kos_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s.pdf  |z Dokumentum-elérés