A magyar lakosság pénzügyi helyzete
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adókedvezmények bérek bérgazdálkodás életszínvonal juttatások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44456 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a bérek és béren kívüli juttatások témáját járom körbe, megvizsgálva a magyar lakosság pénzügyi helyzetét. Diplomamunkám elején ismertetem a béreket és ezek különböző fajtáit, hogy mi az az alapbér, milyen módszerrel kell és lehet ezt megállapítani. Kitérek a bruttó és a nettó bér közötti különbségre, illetve, hogy milyen adók és járulékok kerülnek levonásra a munkabérből mire azt a munkavállaló ténylegesen kézhez kapja. Az alapbéren felül adható, illetve kötelezően adandó bérpótlékokról is szó esik a továbbiakban, mint például a vasárnapi pótlék. Az igénybevehető adókedvezmények listáját is ismertetem. Kitérek a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, a személyi és családi kedvezményre, illetve az első házasok kedvezményére és ezek igénybevehető helyzetére, sorrendjére és mértékére. A következőkben szó esik a béren kívüli juttatásokról, ezek pozitív hatásairól, hiszen a cafeteria rendszernek a kedvezményes adózás mellett más pozitív oldala is van – például a munkavállalói elégedettség növelése, amellyel elérhető a lojalitás is, ami mindenképp fontos, hiszen a nagy munkaerő fluktuáció nem előnyös egy munkahely számára se. Magyarországon a legnépszerűbb béren kívüli juttatás kétségkívül a Széchényi Pihenőkártya, ezért a továbbiakban kitérek a SZÉP-kártya különböző alzsebeire, a keretösszegre és a felhasználható szolgáltatásokra és a 2022. december 31-ig érvényben lévő „átjárhatóságra”. Szintén népszerű béren kívüli juttatás az utazási bérlet és utazási költségtámogatás, ezért összehasonlítom, hogy a kettő közül melyik éri meg jobban a munkavállaló szempontjából. Szakdolgozatom során egy általam választott céget elemeztem bérgazdálkodás szempontjából, melynek során olyan mutatókkal ismerkedhetünk meg, mint a bérhányad, bérrentabilitás, bérhatékonyság, bérarányos jövedelmezőség és az élőmunka-arányos jövedelmezőség. Megvizsgálom a magyar háztartások életszínvonalát, elsősorban Európai Uniós szinten, melynek során szomorúan tapasztalhatjuk, hogy az Európai Uniós tagállamok közül mindösszesen két tagországban élnek rosszabbul az emberek, mint Magyarországon. Ezt követően kitérek a magyarországi régiók között tapasztalható különbségekre és eltérésekre. Szakdolgozatom hipotézise az volt, hogy a KSH által közölt bruttó átlagkeresethez képest nagy a szórás, és valójában sokan a hivatalos átlag alatt helyezkednek el. Ezért a szakdolgozatom kutatását segítő kérdőívemben a bérekhez és béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó kérdéseket tettem fel a kitöltőknek, mint például mennyi a havi bruttó jövedelmük, milyen adókedvezményre jogosultak, illetve kapnak-e valamilyen béren kívüli juttatást. Kutatásom során külön kezeltem a különböző szektorokból érkező kitöltők válaszait, mint a közalkalmazottak, KKV-nál dolgozók és multinacionális vállalatnál dolgozók. A kapott válaszokat elemezve arra a felismerésre jutottam, hogy a hipotézisem helyes volt, mert a kitöltők nagy része jóval a hivatalos bruttó átlagkereset alatti bruttó bért kap kézhez. |
|---|