Borítókép

Tudásmunkás kompetenciák pályakezdőknél egy nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat innovatív részlegének működésében

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Eckert Bátor Bálint
További közreműködők: Gulyás Ádám
Korsós-Schlesser Ferenc
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adatbevitel
adatfeldolgozás
információ
innováció
kommunikáció
tudás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/44843

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg44843
005 20230421100512.0
008 230421suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Eckert Bátor Bálint 
245 1 0 |a Tudásmunkás kompetenciák pályakezdőknél egy nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat innovatív részlegének működésében  |c Eckert Bátor Bálint  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Napjainkban egyre kiemelkedőbb fontosságú szerepük van a munka világában az úgynevezett „knowledge workereknek”. Ez köszönhető a folyamatos technológiai fejlődésnek és az egyre inkább tudás alapú társadalomnak. A gépek számos munka esetében felváltják az embereket ám a jövőben ezáltal még nagyobb szükség lesz a tudásmunkásokra, akik olyan feladatokat képesek elvégezni, amelyeket gépekkel, automatizált megoldásokkal nem lehet. Jelenleg a KPMG Hungária Kft-nél dolgozom, ahol tanácsadó és könyvvizsgáló tevékenységet is folytatnak, így számomra is aktuális ez a téma. Szakirodalmak közül kiemelendően felhasználtam Toffler (1980) és Fukuyama (2000) elméleteit, miszerint az emberi társadalom fejlődésének történetében a mezőgazdasági termelésen alapuló agrártársadalmat az ipari váltotta, amit pedig az információs társadalom kialakulása követett. Swartz (2004) elméletét a tudásgazdaságról, ami szerint a tudástőkére alapozó gazdaság, amely tisztában van a jövő kihívásaival és a kimerülőben lévő nyersanyagkészlet miatti alapanyagkímélő kényszerűséggel, így a tudást tekinti a legfontosabb tényezőnek a jövőformálásában. Valamint Campbell (2004) szerinti lényeges tudásmunkás komponenseket: az információszükséglet felismerése, az információ megtalálása és minőségének értékelése, az információ tárolása és visszakeresése, annak hatékony és etikus felhasználása valamint új információ, sőt új tudás létrehozása. Szakdolgozatomban választ keresek arra, hogy a világ egyik legismertebb tanácsadó és könyvvizsgáló nagyvállalatában dolgozó alkalmazottak egy, a vállalat könyvvizsgálói tevékenységében meghatározó feladatot végző innovatív részlegében tudásmunkásnak tekinthetők-e, illetve a tudásmunkás kompetenciák milyen mértékben jelennek meg a munkavégzésben a szervezet egyes szintjein. Kutatási kérdésem a következő: A felsőoktatásban tanulók és közelmúltban diplomázók kompetenciaprofilja milyen mértékben felel meg a tudásmunkássá válás követelményeinek, illetve teszi alkalmassá őket arra, hogy friss diplomásként, pályakezdőként a DAC-nél (Digital Audit Center) helyezkedjenek el Kutatásom legfőbb célja egy Magyarországon létrehozott, innovatív könnyvizsgálati részleg (melyben a tudás, az információ és ezek megszerzése, átadása kiemelten fontos) elvárásainak és a benne zajló munka elvégzéséhez szükséges kompetenciáknak az összehasonlítása az egyetemi hallgatók munkáltató iránti elvárásaival, valamint azzal, hogy megítélésük szerint összhangban vannak-e saját képességeik, készségeik a vállalat kritériumaival. A KPMG DAC-n belüli szükséges kompetenciák, elvárások feltérképezéséhez, úgy gondolom, sokkal bővebb és általánosabb képet tudok kapni, ha mélyinterjúk formájában kérdezem meg az ebben jártas, tapasztalt vezetőket, munkatársakat. Interjúm alanyául szolgált a DAC menedzser, aki korábban az audit osztályon is dolgozott, jelen volt a Digital Audit Center alakulásakor, az osztályon belül több munkakört is ismer, valamint részt vesz az újonnan jelentkezők kiválasztásában is. A másik interjúalanyom az osztály jelenlegi oktatója és minőségspecialista, aki korábban organizer-ként, vagyis csapatvezetőként dolgozott, irányítva a hozzá tartozó adatelemzőket. Hogy kutatásom eredményhez jusson szükséges volt a strukturált mélyinterjú módszert alkalmaznom. A kvantitatív kérdőíves kutatás formáját választottam célcsoportom, a hallgatók, valamint a friss diplomások igényeiknek, várakozásaiknak vizsgálatára. Az adatfelvételhez a hólabda módszert használtam, vagyis az általam ismert hallgatókat és friss diplomásokat kértem meg, terjesszék a kérdőíves felmérésemet, emellett az interneten kerestem alanyokat különféle egyetemi kérdőívkitöltő csoportokban egy közösségi média platformon. Kérdőívem 20 kérdésből állt. Mivel kérdőívemre érkező 111 válasz alul múlta várakozásaimat, a jövőben szeretném ugyanezen célcsoportból több személyhez eljuttatni kérdéseimet, kérdőívemet jövőbeni kutatásaimhoz alakítani. Javaslattételem, hogy a munkáltatónak a kiválasztási folyamat során nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nyelvtudásra. Több, akár szakmai kérdést is feltenni angolul az állásinterjúk során. Mivel az ügyfelek között akadnak külföldi vállalatok is, amelyekkel nagy részben angolul zajlik a kommunikáció, előnyösebb a magasabb, főleg angol nyelvtudással rendelkezőket alkalmazni. Munkavállalóknak javasolt a kommunikációs készségek javítása, ugyanis a munkavégzés során minden nap interakcióba kerülhetnek velük azonos és magasabb pozícióban lévő személyekkel. 
695 |a adatbevitel 
695 |a adatfeldolgozás 
695 |a információ 
695 |a innováció 
695 |a kommunikáció 
695 |a tudás 
700 1 |a Gulyás Ádám  |e ths 
700 1 |a Korsós-Schlesser Ferenc  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44843/1/Eckert_B%C3%A1tor%20B%C3%A1lint_UN8KEQ.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44843/2/Titkositasi-kerelem-2020_EB.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44843/3/BA_O_Eckert_B%C3%A1tor%20B%C3%A1lint.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44843/4/szakdolgozat-biralat-es-javaslat_EB_signed.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44843/5/SKM_C284e22123015180.pdf  |z Dokumentum-elérés 

Hasonló tételek