A családtámogatási rendszer hatása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | családi támogatások családtámogatás demográfia gyermekvállalás jóléti rendszer születés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44878 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg44878 | ||
| 005 | 20230421100639.0 | ||
| 008 | 230421suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Turi-Virágos Szilvia | |
| 245 | 1 | 2 | |a A családtámogatási rendszer hatása |c Turi-Virágos Szilvia |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Napjainkban a népességfogyás problémája a fejlett országok legtöbbjében diagnosztizálható, viszont Európa országaiban ölti a legnagyobb méreteket. Az Unió egyik országa sem éri el a reprodukciós szinthez szükséges 2,1-2,2 születési arányszámot. A manapság zajló társadalmi és demográfiai változások jelentős nyomás alatt tartják az európai országok többségét, köztük hazánk jóléti ellátórendszerét is. Az Európai uniónak nincs központosított családtámogatási rendszere. Az országok mind a saját lehetőségeiktől, kultúrájuktól függően alakították ki családpolitikájukat. A magyar rendszer a vele szemben támasztott követelményeknek csak egyre növekvő társadalmi költségek, közkiadások árán tud megfelelni. A Kopp Mária Intézet által megjelentetett tanulmány szerint a magyar és a francia családpolitika a legjobb, legkomplexebb. Magyarországon a teljes termékenységi arányszám 2011-es 1,27-es mélypontja után jelenleg 1,59-körüli értéket mutat, mely alapján Európa középmezőnyében foglalunk helyet. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy elegendő-e egy jól összeállított családtámogatási rendszer a gyermekvállalási kedv befolyásolásához. Továbbá kutatom, hogy melyek a gyermekvállalást befolyásoló tényezők alappillérei. A családtámogatás, mint a társadalmi életben megjelent fogalom egészen a 19. századig nyúlik vissza Magyarországon, amikoris az aggasztó demográfiai adatok és a folyamatossá váló népességcsökkenés megkövetelte a gyors intézkedések megtételét. Az első kezdeményezés a családi pótlék bevezetése volt az 1900-as évek elején, majd az 1995. évi személyi jövedelemadó és az 1997. évi társadalombiztosítási törvény megalkotása lehetővé tette a családsegítő juttatások kiterjesztését, valamint ezen családtámogatási formák szélesebb körben való juttatását. Lévén, hogy a jogszabályokat és a meghozott rendeleteket a folyamatos változás jellemzi, a társadalombiztosítás és adótörvények által szabályozott ellátások jelentős átalakuláson mentek keresztül, mígnem a napjainkban is érvényben lévő családi juttatási háló kialakításra került. Primer kutatásom egy saját szerkesztésű online kérdőív volt, mely a jelenlegi családtámogatással kapcsolatos legrelevánsabb kérdéseket tartalmazza. A kérdőívet 122, tizennyolc és negyvenéveskor közötti nő válaszai alapján elemeztem és bár tisztában vagyok azzal, hogy ez a szám nem reprezentatív, hiszen nem fedi le a magyar társadalmat, úgy vélem a kapott válaszok alapján sok figyelemre méltó összefüggés alakult ki. A kutatásaim és az adatgyűjtéseim során olyan információk birtokába jutottam, melynek segítségével relevánsan tudom vizsgálni, hogy a bemutatott szubvenciók mennyiben befolyásolják a magyar nők gyermekvállalási kedvét. 2010-óta számos bőkezű juttatást vezettek be a családtámogatási rendszeren belül a gyermekvállalás ösztönzéseképpen. Bár 12 év még nem elég idő teljes egészében megváltoztatni egy társadalom több tíz év alatt kialakult demográfiai trendjeit de a változás egyértelműen elkezdődött. A kormány nem burkolt szándéka a magyar közép- és afölötti réteg támogatása, hiszen az említett társadalmi réteg jelenti Magyarország gazdaságának húzóerejét. Ez egyrészt teljesen érthető. Más kontextusból nézve, ha a bérek eloszlását vizsgáljuk, a legtöbben a bérskála alján vannak. Tehát az átlagkeresettel rendelkezők és afölöttiek rétege nem túl vastag. Ahhoz túl kevesen vannak, hogy eltartsák a magyar gazdaságot. A minimálbér emelésével a bérek túlnyomó többsége összezsúfolódott a minimálbér környékén, így az övéké a legnagyobb társadalmi réteg. Ők viszont nem tudnak részesülni az „exkluzív támogatásokból”, mert nem felelnek meg a kritériumoknak. Tehát a legvastagabb társadalmi réteg, csak kis mértékben támogatott. Ezért ha a családtámogatási rendszer exkluzív szubvencióinak gyermekvállalást ösztönző funkciói a minimálbérrel rendelkezők számára is elérhetőek lennének, akkor érvényesülnének annak demográfiára gyakorolt pozitív hatásai teljes mértékben. Véleményem szerint a magyar családtámogatási rendszer széles eszköztárával sok esetben segítséget nyújt a családoknak, mellyel ténylegesen hozzájárul a közép- és afölötti réteg számára a gyermeknevelésből adódó terheik mérsékléséhez. Ennek ellenére a szubvenciók csak a döntésben segítenek, ha már valakiben eleve megvan a hajlandóság a gyermekvállalásra. Továbbá, ahogy említettem, az exkluzív támogatásokkal a társadalom nagy része nem is tud élni, mivel a feltételrendszer nem engedi, hogy hozzájussanak. Nekik csupán a CSED, GYED,GYES és a 2008 óta változatlan összegű családipótlék marad. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy ösztönzőerővel nem rendelkeznek. Egy előrelátható, stabil gazdasági helyzet minden réteg számára sokkal jobban befolyásolná a fertilitást, mint a jelenlegi családtámogatási rendszer. | |
| 695 | |a családi támogatások | ||
| 695 | |a családtámogatás | ||
| 695 | |a demográfia | ||
| 695 | |a gyermekvállalás | ||
| 695 | |a jóléti rendszer | ||
| 695 | |a születés | ||
| 700 | 1 | |a Kovácsné Dr. Sipos Dr. Ágnes |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szeibert-Katona Gabriella |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44878/1/Turi-Vir%C3%A1gos%20Szilvia_CFUTEL.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44878/2/BA_O_Turi-Vir%C3%A1gos_Szilvia.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44878/3/Turi-Vir%C3%A1gos%20Szilvia%20szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat%202022.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44878/4/SKM_C284e22121215300.pdf |z Dokumentum-elérés |