A 4. ipari forradalom HR hatásai

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Mester Zsuzsanna Hajnalka
További közreműködők: Dömölki Csaba
Eckert Bálint
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:automatizáció - automatizálás
emberi erőforrás stratégia
humán erőforrás menedzsment
ipari forradalom
járműipar - gépjárműipar
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/45076
Leíró adatok
Kivonat:Munkám első részében az Ipar 4.0 távolabbi hatásait tekintettem át. Megállapítottam, hogy valóban csökkent a feldolgozóiparban, azon belül is a gépjárműgyártásban foglalkoztatottak száma, de a teljes foglalkoztatásra ennek nincs meghatározó hatása. Ugyanakkor a munka minősége az automatizálással javulhat. Az Ipar 4.0 egyértelműen a tulajdonosok, a vezetők, a mérnökök és az állam, benne pedig az oktatás számára támaszt nagyobb elvárást. A tulajdonosok és a vezetők rugalmassága, megváltozott attitűdje, nyitottsága és elkötelezettsége elengedhetetlen az innovációk alkalmazásához. A mérnökök – oktatási rendszerben és azon túl is – megszerzett nagyon magas fokú és interdiszciplináris tudása kell ahhoz, hogy a 4.0 projekteket megtervezzék, koordinálják, működtessék, és jövőbe mutató fejlesztéseket végezzenek. Az állam szerepe sem opcionális, mert egyrészt csak egy megfelelő irányba, erősen átalakított oktatási rendszer tud szakképzést biztosítani a jövő ipara számára, másrészt a kutatások arra mutatnak, hogy az a gazdaság, amely kimarad az Ipar 4.0 – és majd az 5.0 – alkalmazásából, az behozhatatlanul lemarad a többi gazdaságtól. Továbbá a dolgozat arra is kitér, hogy a fenntarthatóságot biztosító célok eléréséhez mennyiben járulhat hozzá a 4. ipari forradalom által megvalósított technológia. Az Ipar 4.0 közvetlen, vállalaton belüli hatásainak a feltárásához pedig egy 1 800 főt és egy 70 főt foglalkoztató vállalatnak vizsgáltam meg a humán erőforrással való kapcsolatát és annak menedzsmentjét. Mindkettő esetében az Ipar 4.0 alapját a hatalmas adatbázisok, az információs és gyártási technológiák, valamint az az erős vezetői szándék biztosítja, hogy az elérhető legmagasabb színvonalú és kiegyenlített termelés történjen a folyton változó gazdasági körülmények mellett is. Ezen a technológiai színvonalon – HR modullal rendelkező – integrált vállalatirányítási rendszerszükséges a dolgozók és teljesítményük követése, elégedettségük felmérése és az információk folyamatos megosztása miatt. Mérettől függetlenül komoly erőket kell fordítani arra, hogy a megfelelő tudású, elkötelezettségű alkalmazottak álljanak a különböző munkakörökben – különösen vezetők és mérnökök esetén. A toborzást különböző okokból, de mindkét esetben kiszervezéssel oldják meg. Azonos problémaként merült fel a szakember-szükségletet, és hogy a frissen végzettek tudását csak alapnak tudják tekinteni a vállalatok. A nagyvállalat esetén a szervezetbe történő beillesztés, a megtartásra való törekvés, a képzések mennyisége és ismétlődése, a vállalati etikai szabályzás, valamint a munkaadói márka erősebb. A kisebb struktúra jobban ki tudja használni a kiszervezés előnyeit, több területen rugalmasabb. Mint modern vállalatok, alapvetően mindkét esetben meghatározó az igényes, gondoskodó munkáltatói hozzáállás, a törekvés a dolgozók elégedettségének, sikerélményének biztosítására és a jó munkahelyi hangulat megtartására. Megállapítottam, hogy az Ipar 4.0 nem determinálja a humán erőforrás menedzsment tevékenységét, hanem szabad kezet ad a vállalat vezetése számára a toborzás, beléptetés, kapcsolattartás, fejlesztés területén. A felkészült, eltökélt és rugalmas vezetésnek azt a megoldást kell mindig megtalálnia, ami az alkalmazott összetett folyamatokat a legmagasabb hatékonysággal működteti, illetve az aktuális legmagasabb szintű tudományos és technikai fejlesztésekhez vezet, ezzel biztosítva a 4.0 vállalatok számára az alkalmazkodó-képességet.