Munkahelyi stresszkezelés módszerek,stratégiák egyéni és szervezeti szinten A házi segítségnyújtásban dolgozók körében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | életmód interjúk stressz stresszkezelés szervezeti kommunikáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/46060 |
| Abstract: | Szakdolgozatomtémaválasztásában szerepe volt a COVID-19 által kialakult veszélyhelyzetnek kétévvel ezelőtt. Ez a helyzet mutatott rá arra, hogy tüzetesebben megvizsgáljam amunkatársak stressz toleranciáját a veszélyhelyzet idején. A munkahelyi stresszkezelésmára különösen fontossá vált – ahogy a világ egyre gyorsul, egyre kevesebbidőnk marad a testi, illetve a lelki egészségünkre. Nehezen tudjuk tartani amunka és a magánélet egyensúlyát, ráadásul a munkahelyi problémák szinte mindighatással vannak a magánéletünkre, és ez igaz lehet fordítva is. Mindennapadódnak életünkben stresszes szituációk,mely lehet akut vagy akár krónikus is,amely huzamosabb ideig éri a szervezetet ezáltal hosszan fejti ki károsítóhatását.. Ilyenek lehetnek például anyagi problémák, munkahelyi, valamintmagánéleti gondok amelyek tartósan folyamatosan terhelik szervezetünket.Agondozónők helyzetükből fakadóan folyamatos stresszhelyzetnek vannak kitéve,illetve kettős megfelelési kényszerben végzik munkájukat: egyfelől, hogymunkavégzésük minőségileg megfeleljen a gondozott számára, másfelől, hogymunkavégzésük minősége megfeleljen a vezetés/fenntartó számára. A mindennapimunkavégzés a házi segítségnyújtás terén a gondozónőktől maximális jelenlétetés figyelmet igényel feladataik ellátása érdekében. Csak ennek révén képesek asegítségre szorulóknak a megfelelő módon és minőségben támogatást nyújtani, hogyaz otthon közeli ellátás keretében az élethelyzetük valamelyest pozitív iránybaváltozzon, valamint megőrizzenek annyit önellátási képességükből, hogy azéletvezetési képességeik ne romoljanak. Ez nagyfokú érzelmi és pszichésmegterheléssel jár nap mint nap.Szakdolgozatombanvizsgáltam a dolgozók társadalmi stresszhelyzetét, a burn out mértékét, valamintönismereti célú személyiségtípus kérdőívvel is dolgoztunk. Azt tapasztalom,hogy a segítő szakmában elengedhetetlenül fontos az önismeret gyakorlása, és aszakmai tudás mellett rendkívüli jelentősége van a saját határok pontosismeretének, illetve a saját határaink kijelölésének. A szociális munkáslegfontosabb eszköze saját maga, vagy ahogyan England (1986) mondja, az,,intuíciói”..Személyes fejlődésem érdekében rövidtávú célként határoztam meg, hogy munkám soránne csak a bürokratikus adminisztratív jellegű feladatok megoldásán legyek,hanem jobban figyeljek kollégáim mentális egészségére is.Középtávúelhatározásom, hogy a képzés során gyarapodott kapcsolati tőkémet megőrizzem, aszakmai eszmecserékre kellő időt szánjak. Problémámmal bátran forduljak akollegákhoz, másfelől, hogy a dolgozóimmal elindított munkakapcsolat-fejlesztéseredményeit fenntartsam, illetve azt még intenzívebbé tegyem. Megerősítéstkaptam abban, hogy a legtöbb vezetői kompetenciával összefüggésben fennállóproblémám nem egyedi eset, sőt a legtöbb intézményvezető hasonló problémákrólszámolt be. A kommunikáció fejlesztése érdekében a szervezeten belül és kívültettem lépéseket. A dolgozók számára munkaidőn kívül is lehetőség nyílik szakmaikommunikációra, illetve az egyéni esetmegbeszélésekre. Összességében pedig úgyvélem, a kommunikációs terület fejlesztése bővíti a szakmai lehetőségeimet minda szervezeten belül, mind azokon kívül is. |
|---|