Újságíró-gyilkosságok médiareprezentációja a XXI. században
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 21. század gyilkosságok média médiapolitika Oroszország sajtó Szlovákia újságírók |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47340 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg47340 | ||
| 005 | 20230907142756.0 | ||
| 008 | 230907suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szpisják Blanka | |
| 245 | 1 | 0 | |a Újságíró-gyilkosságok médiareprezentációja a XXI. században |c Szpisják Blanka |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a 2195.658.Elsőránézésre két egyszerű szám csupán.1992óta 2023-ig (a letöltés napja 2023. 04. 18.) kétezerszázkilencvenöt újságírótés médiamunkást öltek meg a világon a tevékenysége miatt (megerősített és nemmegerősített számadatok). Hatszázötvennyolc újságírót (megerősített adat)korrupciós és politikai ügyek kapcsán gyilkoltak meg az 1990-es évek eleje ótaa CPJ (Committee to Protect Journalists), vagyis az Újságírók VédelmiBizottsága nemzetközi szervezetének adatai alapján. Az intézet 1992 óta tartjanyilván az újságíró gyilkosságokat. 2022-ben szeptember 30-ig 66 újságírótgyilkoltak meg, átlagosan négynaponta egyet. Az esetek 86 százalékában nemkerültek bíróság elé az elkövetők az UNESCO beszámolója szerint, továbbászabadidejükben, vagyis nem a munkájuk végzése közben ölték meg.Felfoghatatlannak hangzik, leginkább annak tükrében, hogy ezeket az embereketazért iktatták ki, mert hittek a sajtószabadságban, a független és objektívújságírásban. 2022-ben a médiamunkások ellen elkövetett bűncselekményekesetében a legtöbb áldozatot Mexikóban regisztrálták, a második helyen Ukrajnavégzett, a dobogó utolsó fokát Haiti szerezte meg. Aszakdolgozat a XXI. századi újságíró-gyilkosságok közül két olyan esetet vizsgálés elemez, amelyek megdöbbentették a világ demokratikus országait és sokakgondolkodását megváltoztatták a közép-kelet-európai térségben. AnnaPolitkovszkaja és Ján Kuciak élete és halála központi szerepet töltött benemcsak Oroszország és Szlovákia életében, hanem Európa és a világ másdemokratikus országaiban is – csak éppenséggel nem ugyanolyat. Ki volt Anna ésJán, mi történt velük, milyen médiapolitikai helyzetben és rendszerben éltek ésdolgoztak? Kik és miért akarhattak tőlük megszabadulni? Milyenkövetkezményekkel járt a két állam politikai és médiapolitikai helyzetében azújságírók megölése, ha járt? És mindezek hogyan mutatkoztak meg amagyarországi, magyar nyelvű (tehát a szlovákiai magyar nyelvű hírportálok nemkerülnek a vizsgálatba) online média hírháttér anyagaiban a gyilkosságok óta2022 márciusáig? Hogyan reagáltak ezen cikkek írói az eseményekre, milyenkövetkeztetéseket vontak le? Van-e hasonlóság vagy különbség a két esetmagyarországi, magyar nyelvű online média reprezentációjában? A dolgozat ezekrea kérdésekre keresi a választ a rendelkezésre álló szakirodalom, onlinehíradások és sajtóanyagok alapján. A szakdolgozat első része áttekintiSzlovákiát, annak megalakulása előtti időszakának a későbbiekre is hatássalbíró fontosabb állomásait, így az Osztrák-Magyar Monarchiától valóelszakadását, a köztársasági államforma létrejöttét, a második világháborúutáni kommunista uralmat és befolyást, a szabadság iránti törekvéseket, aBársonyos forradalmat és azt követően Szlovákia megszületését, aMečiar-korszakot és a Smer, majd Smer-SD megalakulását Robert Fico vezetésével,aki a miniszterelnöki székből távozott a gyilkosság után. Beszámol Ján Kuciakmeggyilkolásáról a szakirodalom és a híradások által közölt információktükrében, amelyhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a gyilkosságot megrendelőkilétével kapcsolatos tárgyalások a dolgozat létrejöttekor is zajlanak mégSzlovákiában. A dolgozat második része Oroszországot vizsgálja a szlovákiaifeldolgozási metódus alapján, tehát áttekinti a gyilkosság időpontjáig vezetőtörténelmi és politikai hátteret és eseményeket, majd az orosz oknyomozóújságírónő meggyilkolását és a nyomozási eredményeket, ítéleteket. A harmadikrészben a két gyilkosság magyarországi, magyar nyelvű hírháttér anyagaibólvizsgál meg írásokat, keresve a válaszokat a kérdésekre, hogy a magyarországi,magyar nyelvű online médiában hogyan jelentek meg a gyilkosságok, milyenkövetkeztetéseket vontak le ezekből a sajtó munkatársai. A negyedik részösszefoglalja és összehasonlítja a Szlovákiában és Oroszországban történtújságíró-gyilkosságok hátterét, politikai és médiapolitikai következményeit. | |
| 695 | |a 21. század | ||
| 695 | |a gyilkosságok | ||
| 695 | |a média | ||
| 695 | |a médiapolitika | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 695 | |a sajtó | ||
| 695 | |a Szlovákia | ||
| 695 | |a újságírók | ||
| 700 | 1 | |a Bayer Dr. Judit Anna |e ths | |
| 700 | 1 | |a Zelena Dr. András |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47340/1/SZPISJ%C3%81K_BLANKA_SZAKDOLGOZAT_2023_BGE_NDUFIO.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47340/2/Szakdolgozati%20ku%CC%88lso%CC%8B%20bi%CC%81ra%CC%81lat_szpisja%CC%81k.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47340/3/opp_social_Szpisj%C3%A1k.pdf |z Dokumentum-elérés |