A nemi szerepek alakulásának vizsgálata történelmi és plakáttörténeti perspektívából
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Gender ideológia Plakát Feminizáció Maszkulinitás Kutatásmódszertan |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/476 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg476 | ||
| 005 | 20151013152619.0 | ||
| 008 | 150305suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Ferencz Mónika | |
| 245 | 1 | 2 | |a A nemi szerepek alakulásának vizsgálata történelmi és plakáttörténeti perspektívából |h [elektronikus dokumentum] / |c Ferencz Mónika |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom fő témaköre a nemi és családon belüli szerepek megítéléséről és a plakátok ezekre a szerepekre való befolyásolásáról szól. A felépítésekor, hogy egy logikus és gondolatmenetileg egységes irányvonalat rajzoljak fel, legelőször definiáltam a maszkulinitás és a feminitás fogalmát, mivel a dolgozatom nagy részében ez a kettő lesz meghatározó. Ezek után igyekeztem bemutatni azokat a történelmi fordulópontokat, amik hatással voltak a nemi szerepek és viszonyok változásaira egészen a patriarchális társadalom kialakulásától addig a modern korig, amit tulajdonképpen egy átmeneti időszaknak feltételezek a jövőbe tartó célig. Ezeket a történelmi fordulópontokat, amik a nemi szerepekre hatással voltak, megvizsgáltam plakáttörténeti szempontból is, külön hangsúlyt fektetve napjaink plakátjaira, amelyek az internetes korszaknak köszönhetően egy oda-vissza (a fogyasztó és a reklám közötti) kommunikációt mutatnak. Erre épül a két kutatásom is. Az első részében egy kvantitatív kutatással mértem fel, vajon a mai fiatalok szerint milyen hatással van a plakát és a reklám a társadalmi folyamatok működésére és torzulására, valamint hogy szerintük hogyan reflektálnak ezek a reklámozási mechanizmusok és üzenetek a társadalmi problémákra. Ezt követően készítettem el kvalitatív felmérésemet, amiben azt próbáltam felmérni, hogy Magyarországon hogyan élik meg az emberek a különböző, rajtuk kívül eső közegekből származó, őket érő, társadalmi és nemi szerepbeli elvárásokat. Továbbá hogy mit gondolnak, milyen környezeti közegből éri őket a legtöbb elvárás. Illetve azt, hogy érzékelik-e a nemek közti folyamatok viszonylagosságát és változásait. Végeredményben pedig az összegzés a folyamat mélységét és valódiságát vizsgálja. Az összegzésben nem igyekeztem egy mélyreható konklúziót levonni, hiszen maga a téma igen nehezen mérhető és vizsgálható. Mégis célom volt, hogy egy olyan egyenest rajzoljak fel, ami rámutat a folyamat létére és a hozzá kapcsolódó problémák mélységére. Ez alól pedig Magyarország sem kivétel. Kutatásomból kiderült, hogy hazánkban az emberek elvárással vannak az embereke felé, csupán abból fakadóan, hogy a másik milyen neműnek született, viszont ezeket az elvárásokat másoktól teherként élik meg. Általában a nemi szerepeket úgy érzik, hogy nem feltétlenül a reklámok, sokkal inkább a média vagy a családi közeg kommunikálja feléjük. A dolgozatomból végső soron kiderült, hogy a nemi szerepek sokat változtak az elmúlt évszázadok alatt, ahogy a jövőben is rengeteg változás várható. Emellett az, hogy a reklámok sokszor reflektálnak a társadalmi változásokra, és előszeretettel közvetítenek sztereotip, de befolyásoló hatással bíró szerepeket. Majd ezekkel ugyanúgy visszahatnak a társadalom alakulására. A kérdőíves kutatásomból pedig érezhető, hogy az emberek negatívan élik meg ezeket a szűk skatulyákat, amikbe biológiai a nemük miatt belekényszerülnek, de változtatni egyelőre nem szeretnének, legalábbis nem radikálisan. Ez utóbbi többek között a rendszerigazolás elméletével magyarázható, főként a nők patriarchális társadalommal szemben tanúsított viselkedését vizsgálva. Talán a legnagyobb kérdés az marad, hogy van-e értelme, vagy lehet-e a kialakult rendszeren változtatni. Én úgy érzem, hogy mindenképpen lehet, bár nem radikális úton. Sokkal inkább a reklámgyártók oldaláról talán tudatosabb szerepeket közvetítő reklámok megformálásával, hiszen, ha valami idegen és újszerű, az sok esetben megfogja a fogyasztókat. Valamint más, főként politikai és oktatási intézkedésekre is szükség lenne. Többek között például az adótörvények javítása, ami egy sokkal egyenlőbb társadalom kiépítésére szolgálna, és ahol az embereknek nem kell félnie a gyerekvállalásuk következtében létrejövő esetleges hátrányoktól. De a legfontosabb talán az lenne, hogy megtanuljuk elfogadni magunkban és másokban a nemi szerepekből fakadó különbségeket, és a szerepbeli megoszlásokat, mint, hogy valaki mennyire maszkulin vagy feminin a nemétől függetlenül. Így mi is sokkal szabadabban élhetünk és másokat is sokkal szabadabban tudunk kezelni. | |
| 695 | |a Gender ideológia | ||
| 695 | |a Plakát | ||
| 695 | |a Feminizáció | ||
| 695 | |a Maszkulinitás | ||
| 695 | |a Kutatásmódszertan | ||
| 700 | 0 | 2 | |a Heitlerné Lehoczky Mária |e ths |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/476/1/szakdolgozat_Ferencz%20M%C3%B3nika%20%281%29.pdf |z Dokumentum-elérés |