Fenntarthatóság és környezetvédelem. Ökológiai problémák és társadalmi hatásaik a 21. században

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Krauss Anna Magdaléna
További közreműködők: Lisányi Endréné Beke Judit
Marosán Bence Péter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:21. század
fenntartható fejlődés
fenntartható növekedés
fenntarthatóság
gazdaságfejlesztés
gazdasági átalakulás
körkörös gazdaság
nemzetközi konferencia
nemzetközi tőkeáramlások
politikatörténet
zöld adó
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/47641

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg47641
005 20230907145636.0
008 230907suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Krauss Anna Magdaléna 
245 1 0 |a Fenntarthatóság és környezetvédelem. Ökológiai problémák és társadalmi hatásaik a 21. században  |c Krauss Anna Magdaléna  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatomban a fenntarthatóság témakörévelfoglalkoztam, mert úgy látom, hogy ez a hosszútávú jövő és szerettem volnaelmélyíteni a tudásomat a témában.A dolgozatom témájának azért a fenntarthatóságotválasztottam, mert elegem volt abból, hogy azt hallgassam, hogy nem lehetmáshogy jólétet teremteni, csak az alkalmazottak kisemmizésével és akörnyezetünk szétbarmolásával. Rengeteget tanultam, beláttam a folyamat során,hogy sokszor én is naivan közelítettem meg a témát, még mielőtt tudtam volnaróla bármit is. Gondolatébresztő volt számomra, hogy ez a jövő, mégis kevesethallani róla, nem tanítják az iskolában. Ezáltal ennek a rendszernek hatalmasvesztesei lesznek, mert a vállalatok vagy fent tudnak maradni a trenddel, vagy ”elvéreznek”az átalakulás közben. Amennyiben mi, állampolgárok nem változtatunk és engedjüka döntéshozóinknak, hogy gazdasági érdekeltségektől vezérelve hozzanak döntéseketa fejünk felett, a mi életünkről, mi, mint állampolgárok is vesztesként fogunkkijönni a helyzetből. Dolgozatom első felében a fenntarthatóság elveiről,definíciójáról, nemzetközi egyezményekről írok, ezeken belül is afenntarthatósági célokról bővebben teszek említést, ugyanis ezek a célok azENSZ tagországoknak a fejlődési irányát adja meg, ami mindenképpen segíti a témánakaz alapfokú megértését. Ezek után áttérek a zöld gazdaságra és az alapelveire,amiből a körkörös gazdasági modellre kanyarodom át. A körkörös gazdaságimodellt a lineáris gazdasággal szembe állítva szándékozom bemutatni azolvasóknak. Fontosnak tartottam, hogy megemlítsem a fenntarthatóság korlátait,főként vállalati szinten, hiszen sok vállalat szívesen támogatná afenntarthatóságot, de nincs akkora tőkéjük, amiből meg tudnák valósítani azelső nagy beruházásokat. Véleményem szerint könnyű az üzleti élet szereplőire ”hozzá-nem-értőként”rossz szemmel nézni, őket hibáztatni az éghajlatváltozás miatt, azonban, havalaki szeretne egy problémát igazán megérteni és átlátni, akkor dolgoznia kellazért, hogy minden oldalnak lássa a nézőpontját, hiszen csak akkor lehetmegfelelő megoldást kitalálni. Az éghajlatváltozás politikájáról is teszek említést adolgozatomban, egy rövid történelmi áttekintéssel. Az Európai Unióéghajlatváltozási politikáját választottam ki, amiben részletesebbenelmerültem, mert az EU-nak van a világon a leginkább fejlett éghajlatváltozásipolitikája és magam is EU állampolgár vagyok, ezért fontosnak tartottam tudni,mi folyik körülöttem. Kutatásomban az állampolgári motiváltságot vizsgáltama fenntarthatóság tükrében, illetve a politikai akaratot a változás eszközölésére.Ezen belül négy kérdést tettem fel magamnak:K1: Hogyan lehetneaz egyszerű állampolgárt jobban motiválni a változás eszközölésére ésnemzetközi színtéren milyen, adott esetben állampolgári akciókra,kezdeményezésekre volna szükség?K2: Miért nincsjelenleg elég politikai akarat a fenntartható jövő hatékonyabb eszközöléseérdekében?K3: Milyen módokonlehetne elősegíteni, hogy a politikai döntéshozók motiváltabbak legyenek afenntarthatóság irányába mutató törvények meghozatalában?K4: Milyen iránybakellene terelni a nemzetközi folyamatokat, hogy hatékonyabb egyezményekszülessenek, és azokat be is tartsák?Kutatásomban többször visszaköszönt az állampolgárokbevonása a képletbe, a status quo újraírása, a kormányzati ösztönzők bevetése. Meglátásomszerint ez a három fő komponense a gazdasági átalakulásnak. Remélemaz olvasóim számára tudok egy nagyon alapvető áttekintést nyújtani a véleményemszerinti legfontosabb trendekről, példákról, nemzetközi egyezményekről. Ezenkívül remélem, hogy a dolgozatom elolvasása után mások is úgy fogják látni afenntarthatóság kérdéskörét, mint most már én is, miszerint: a fenntarthatóságkörnyezeti, társadalmi és gazdasági dimenzióinak kezelésével olyan jövőtteremthetünk, amely rugalmas, méltányos és virágzó.Kellemesolvasást kívánok mindenkinek! 
695 |a 21. század 
695 |a fenntartható fejlődés 
695 |a fenntartható növekedés 
695 |a fenntarthatóság 
695 |a gazdaságfejlesztés 
695 |a gazdasági átalakulás 
695 |a körkörös gazdaság 
695 |a nemzetközi konferencia 
695 |a nemzetközi tőkeáramlások 
695 |a politikatörténet 
695 |a zöld adó 
700 1 |a Lisányi Endréné Beke Judit  |e ths 
700 1 |a Marosán Bence Péter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47641/1/Szakdolgozat_Krauss_Anna_Magdal%C3%A9na_2023_NT.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47641/2/Krauss%20Anna_k%C3%BCls%C5%91%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47641/3/biralat-Krauss%20Anna%20Magdal%C3%A9na-Maros%C3%A1n-2023.pdf  |z Dokumentum-elérés