A hazai lakossági sportturizmus jelene és jövője

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Koch Fruzsina
További közreműködők: Nagy Dr. Éva
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:sport
sportturizmus
hazai
Sportolási szokások
jelene
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/4811

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg4811
005 20160218134742.0
008 151217suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Koch Fruzsina 
245 1 2 |a A hazai lakossági sportturizmus jelene és jövője   |c Koch Fruzsina  |h [elektronikus dokumentum] 
246 1 1 |a A hazai lakossági sportturizmus jelene és jövője  
246 1 1 |a The present and the future of the domestic residental sporttourism 
520 3 |a Szakdolgozatomban a hazai lakosság sportturizmusának jelenlegi és jövőbeni kérdéseivel foglalkoztam. A dolgozat első részében áttekintettem a turizmus világgazdaságban betöltött szerepét. Az ágazat napjainkban szerepet vállal a munkanélküliség csökkentésében, másrészt a világméretűvé vált tömegturizmus jelentős mértékben terheli a környezetet, ezért a fenntartható fejlődést kell célul tűzni. A hazai turizmus ágazata jelenleg a GDP 5,9 százalékát adja, a beszállítókkal együtt eléri a 9 százalékot is. Hazánk adottságai a turizmus, ezen belül a sportturizmus számára kiválóak. Szép, változatos tájainkon síkságok, hegyek, dombvidékek váltakoznak. 2000 éves a fürdőkultúránk, kiválóak az eredményeink a vízi sportokban, s hagyományaink szerint lovasnemzet is vagyunk. 2007-2013 között az Európai Unió 291 milliárd forintos támogatásával 444 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A turisztikai vonzerő növelésére 241 milliárd forintot, szálláshelyek létesítésére 44 milliárd forintot, a TDM-szervezetek támogatására 6 milliárd forintot fordítottak. Kerékpárutak épültek nemcsak Budapesten, a Balaton környékén, és a Tisza-tónál, de Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében is. Turistaházak felújítására került sor, modernizálódtak a sícentrumok, stb. 2014 és 2020 között a további fejlesztések folytatásával 2024-re elérendő célkitűzés, hogy hazánk a világ első 30 országa között legyen a turizmus versenyképessége tekintetében. A rekreáció (testi-lelki felüdülés, feltöltekezés), a sport és a sportturizmus lehetőséget teremt az egészség megőrzésére, helyreállítására. A hazai lakosság 62 százaléka azonban az Eurobarométer (2014) felmérés szerint ritkán vagy soha nem végez testmozgást. A statisztikai felmérés szerint 2010-ben átlagosan 15 percet fordítottak sportra. Több főiskolák és egyetem folytat vizsgálatokat a hallgatók sportolási szokásainak megismerése érdekében, azt célul tűzve, hogy minél több fiatalt tudjanak bevonni a sportolásba. Ennek során a Debreceni Egyetemen például megállapították, hogy a sportolást végző fiataloknak nagyobb a bizalma a társadalomban és a saját jövőjükben. (Kovács 2013) A Budapesti Corvinus Egyetem műhelyének tanulmánya feltárta a hallgatók sportolási szokásait, azok változását. A BGF-n az utazási szokásokról készült kutatás. Kérdőíves felmérés formájában primer kutatást végeztem sportolók és főiskolai társaim, ismerőseim körében. (1. számú melléklet) A felmérés és az összehasonlítás egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a sportolók lényegesen többet és rendszeresebben edzenek, mint kortársaik, önállóbban hozzák meg döntéseiket, nagyobb az érdeklődésük a sportesemények iránt, és szívesen kísérleteznek extrém sportokkal is. Összegezve a sportturizmus helyzetét elmondható, hogy hazánkban kedvező környezeti feltételek vannak, jelentős mennyiségű, döntően olcsó, kielégítő színvonalú szállásokkal rendelkezünk, melyek uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődtek az elmúlt években, s ennek folytatása a jövőben is várható. Kedvezőtlen tényezőnek számít viszont a munkanélküliség, a jövedelemegyenlőtlenség és a fiatalok egy részének elvándorlása. Javaslom a sportturizmus feltételeinek további fejlesztését, mivel ez a tevékenység új munkahelyeket teremt olyan területeken is, ahol nagyarányú a munkanélküliség. A sporttevékenység egyrészt örömet szerez a résztvevőknek, másrészt segíti az egészség megőrzését, helyreállítását. Olyan nagy nemzetközi versenyek megrendezése, mint a 2017-es úszó-világbajnokság, kedvet csinál a fiatalok számára Hosszú Katinka, Cseh László és a többiek példájának követésére. A tömegsport támogatása érdekében tett javaslataim: - fiatalok részére belépők és utazási kedvezmények biztosítása, - a stadionokban hetente, nyílt napok keretében a pályák használatának lehetősége, - a futópályák, tornapályák közelebb hozatala a lakókörnyezethez, - turistaházak, turisztikai vendéglátóhelyek közelében pályák (foci, tenisz, torna stb.) kialakítása, sporteszközök kölcsönzésének lehetőségével, - új turisztikai beruházások támogatása, adókedvezmény, uniós pályázati lehetőségek igénybevételével, kedvezményes hiteltámogatással, - végezetül a média fokozottabb szerepe a sportos életmód támogatásában. 
695 |a sport 
695 |a sportturizmus 
695 |a hazai 
695 |a Sportolási szokások 
695 |a jelene 
700 1 |a Nagy Dr. Éva  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/4811/1/Koch%20Fruzsina_szakdolgozat%20.pdf  |z Dokumentum-elérés