A covid-19 és az Orosz-Ukrán konfliktus hatásai a magyar KKV-kra és üzleti környezetükre
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági válság háború kis- és középvállalkozás - KKV koronavírus-járvány (COVID-19) válság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/51977 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban az utóbbi évek kétlegjelentősebb világ és gazdaságformáló eseményét jártam körül, összegezvehazai hatásaikat főképp a KKV-k szemszögéből. A pandémia eredendően egyegészségügyi válság volt, mely az embereken keresztül hatott a gazdaságra. Aháború sem eredendően egy gazdasági válság, de hatásai közvetlenül hatottak aziparra, a kereskedelemre ezáltal a gazdasági kapcsolatokra. Az inflációskörnyezet kedvezőtlen változása valamennyi ágazatot kedvezőtlenül érintette,ahogy az energiaárrobbanás is, de ki kell emelni a mezőgazdaságot, melykiemelkedő visszaesést könyvelt az elmúlt időszakban, de az ipar is nehézhelyzetbe került. A szolgáltató szektor sem tudja ezt ellensúlyozni, s hosszúidő után először, elképzelhető a GDP csökkenése is nemzetgazdasági szinten. Korábbanpont az elszenvedője (okozója?) volt a válságnak a pénzügy szektor, amijelenleg igen ellenállónak tűnik mindkét válsággal szemben. A pandémia agyógyszeripart fellendítette, ill. a telekommunikációs ipart sem vetettevissza, ellenben a szálláshely szolgáltatók és a vendéglátóipar szereplői közülsokan nem élték túl ezt az időszakot. A vállalkozások gazdasági, működésikörnyezetét értelmezve a legtöbb paraméter alapján kiszámítható és stabil körülményeketazonosíthatunk. A kormányváltásnak kis esélye látszik, a kormány és vezetőpártja támogatottsága a társadalom és gazdaság legtöbb szintjén igen magasnakmondható. A gazdaságpolitikai középpontjában a munka áll, így a közterhek és adónemekszáma is évek óta csökken – s bár a KATA kivezetése sokakat hátrányosan érint –összességében az egyik legvonzóbb adózási környezetet Magyarországon találunkaz Európai Unióban. A járvány idején még voltakgazdaságélénkítő csomagok és támogatások, ezek a háború idejére elapadtak, akormányzati források is óriási visszaesést szenvedtek el. Az inflációskörnyezet nagyon magas kamatokat hozott magával, amivel a piaci forrásokmegdrágultak, a megtakarítások viszont elinflálódtak. A kockázatok miatt sokanberuházásaik elhalasztása mellett döntöttek, ami hosszú távon jelenthetmegtorpanást a gazdasági növekedésben. Az innovatív vállalkozásokat jelenelemzésemben kutatás-fejlesztési forrásokat elnyert vállalkozásokkalazonosítottam, s igyekeztem eltéréseket keresni a nemzetgazdasági átlagoktól.Arra a következtetésre jutottam, hogy az innovatív vállalkozások sokszempontból ellenállóbbnak mutatkoztak társaiknál. A mélyinterjúk megmutatták, hogy avállalkozásokra méretre és tevékenységre tekintet nélkül hatottak a válságok,még ha más-más területet is érintettek érzékenyen. Valamennyien a megfelelőtartalékokat nevezték meg fő válságtűrő képességnövelő tényezőként, valamintegy eddig keveset hangoztatott tényezőt: az emberi erőforrást. Megítélésükszerint egy összeszokott és összetartó, lojális csapat eredményesebben éshatékonyabban vezetheti ki a vállalkozásokat az elakadásokból, a válságokjelentette kihívásokat eredményesebben és gyorsabban küzdhetik le. |
|---|