Az innováció helyzete Magyarországon, a kutatás-fejlesztési támogatások hatása a vállalkozások teljesítményére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | fejlesztési támogatás(ok) gazdasági teljesítmény innováció kis- és középvállalkozás - KKV kutatás-fejlesztés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg51979 | ||
| 005 | 20240124092618.0 | ||
| 008 | 240124suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Dobos József | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az innováció helyzete Magyarországon, a kutatás-fejlesztési támogatások hatása a vállalkozások teljesítményére |c Dobos József |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom elsődleges célja a magyarinnovációs potenciál azonosítása, az innovációs teljesítményre valókövetkeztetés kutatás-fejlesztési támogatást kapott vállalkozások gazdálkodásiadatainak vizsgálatával. Első lépésben szakirodalom kutatástvégeztem az innováció témakörében, azonosítva a legfontosabb mérföldköveket,mely a fogalmi meghatározást jellemezte. A magyar fordítás és értelmezés a szóeszenciáját fogta meg, az innovációt megújulásként, az innovál szót pedigmegújításként értelmezve. Később az innovációt főleg az iparosodáshoz kötötték,így a fókusz a termékinnovációra helyeződött, később pedig ez bővült továbbiterületekkel, utoljára a marketing és szervezeti innováció fogalmával. Máraazonban újra koncentrálódik a szó jelentése, az Oslo kézikönyv (jelenleg)utolsó kiadása már „csak” két tárgy köré csoportosítja az innovációt, a termékés az üzleti folyamat innovációra. Az innováció gyakorlati jelentőségéta versenyképességre gyakorolt hatásán keresztül értelmeztem, mivel a gazdaságiéletben az innováció önmagában nem jelent értékét, ha nem párosul gazdaságihaszonnal is. Az innováció és a versenyképesség közötti kapcsolatot többtanulmány is alátámasztotta, s ez alapozta meg azt a felvetésemet, hogy ezáltal– tehát a versenyképességgel, gazdasági mutatókkal – mérhetővé válhat azinnováció. Az innováció mérésére több nemzetközisztenderd is rendelkezésre áll, pedig nem túl nagy a statisztikai múltja. Ezekviszont többnyire makrogazdasági megközelítésűek, nemzetek összehasonlításáraalkalmasak, kevésbé képesek a vállalkozások szintjén kimutatni a hatásokat.Ahhoz, hogy a kapcsolatot ellenőrizhessem, éltem azzal a feltételezéssel, hogyazon vállalkozások, melyek kutatás-fejlesztési támogatásban részesültek,innovatívnak is tekinthetőek. Ezt az innovációt, illetve ennek a „vélt”innovációnak a mértékét pedig a kapott támogatással azonosítottam, valamintennek a támogatásnak bizonyos gazdálkodási adatokhoz mért arányával. Eredményeim szerint a korábbitanulmányokhoz hasonlóan erős szignifikáns kapcsolatot nem lehet azonosítani atámogatás mértéke, s különböző gazdálkodási mutatók között. Ettől függetlenül anagy mintámnak vannak olyan csoportjai, ahol kimutathatóak ilyen irányúösszefüggések. Főképp a kis és középvállalkozások esetén volt szembetűnő, hogya legtöbb vizsgálat során még ha kis mértékű is, de létező kapcsolatot sikerültkimutatni a támogatás és a gazdálkodási adatok változása között. Ebből kétkövetkeztetés is adódik. Mindenképp érdemes további elemzéseknek alávetni azadatokat, bővíteni a minta elemszámát, valamint a vizsgálat alá bevont éveket,ill. akár más módszerekkel is elemezni az adatokat. A legjobb eredményeket egyösszehasonlító elemzés adhatná, ahol hasonló paraméterekkel bíró sokaságokatállítunk szembe egymással azzal a különbséggel, hogy kaptak-e támogatást vagysem. Itt mindenképp bizonytalansági tényező lenne, hogy utóbbiakat ettől mégnem biztos, hogy nem innovatívak – tehát az innováció szempontjából kétes leheta következtetés – ellenben a kutatás-fejlesztési támogatások gazdaságilagkimutatható hasznoságát kézzelfoghatóbbá tennénk. Másik következtetésünk, hogy azinnováció túlmutat(hat) a gazdálkodási adatokon, ill. egy innovációs projekteredménye nem mérhető le ennyire egzakt módon. Ez szintén további kutatásilehetőségeket rejt, megtalálni a támogatások és az innováció minél közvetlenebbkapcsolatát, ami által az innovációt is kimutathatóvá tudnánk tenni.Végső következtésként arra jutottam, hogya kutatás-fejlesztési támogatások hasznosulását mérve nem találunk – legalábbisezen minta alapján – egyértelmű összefüggést az innovációval. Az eredményekviszont azt mutatják, a legnagyobb mértékben ezek a támogatások átlagban a kisés középvállalkozások hatékonyságát növelték, így érdemes a fejlesztéspolitikaiés innovációs fókuszt is rájuk irányítani. | |
| 695 | |a fejlesztési támogatás(ok) | ||
| 695 | |a gazdasági teljesítmény | ||
| 695 | |a innováció | ||
| 695 | |a kis- és középvállalkozás - KKV | ||
| 695 | |a kutatás-fejlesztés | ||
| 700 | 1 | |a Kása Dr. habil. Richárd |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979/1/Dobos%20J%C3%B3zsef%20szakdolgozat%20v.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979/2/Dobos%20J%C3%B3zsef%20nyilatkozat%20saj%C3%A1t%20munk%C3%A1r%C3%B3l%20AVDH.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979/3/Dobos%20J%C3%B3zsef%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979/4/Biralat_DJ.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979/5/dobos%20j%C3%B3zsef%20b%C3%ADr%C3%A1lat%20ML..pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51979/6/Dobos%20Jo%CC%81zsef.pdf |z Dokumentum-elérés |