A 2008-2009. évi pénzügyi és gazdasági válság összehasonlítása a korona vírusjárvány által kiváltott 2020. évi válsággal
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 2008-as válság gazdasági összeomlás gazdasági válság(ok) koronavírus-járvány (COVID-19) összehasonlítás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/51994 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témája a 2008-2009. évi pénzügyi és gazdasági válságösszehasonlítása akoronavírusjárvány által kiváltott 2020. évi válsággal. Elsősorban azért választottam ezt atémát, mert érdekesnek találom, másrészt azért is választottam szívesen, mert avállalat, ahol a szakmai gyakorlatomat is töltöttem, főként üzemeltetéssel,takarítással és fertőtlenítéssel foglalkozik. Ezáltal a koronavírus-járványjelentős hatással volt a cégre, ráadásul pozitív eredménnyel.A 2008/2009-es pénzügyi és gazdaságiválság az Egyesült Államokból indult, az úgynevezett „ingatlanbuborék”jelenségével, melynek figyelmeztető jeleit már évekkel előtte látni lehetett.Bizonyos mutatók jelezték már előre a válság kialakulását, mint például azingatlanpiaci kínálat vagy a munkanélküliségi ráta. Az ingatlanpiacon jelentősáremelkedés volt megfigyelhető, ami előidézte a hitelezés felpörgését, mivel abankok nagy mennyiségben adtak ki jelzáloghiteleket. A CDO termékek alkalmasakvoltak arra, hogy áthárítsák a befektetési termékek kockázatait. Tulajdonképpentöbb hitelt csomagoltak bele egy kötvénybe, majd ezek a csomagokmegvásárolhatóak voltak, a hitelek értékpapírosítva lettek.A CDO piac hatalmas növekedése miattegyre több hitelt csomagoltak be CDO termékekbe, sok ezer lakossági hitelbőlállt össze egy termék, ami által a hitelminősítők nehezek tudták értékelni őket.Ennek ellenére a termékek sokszor megkapták az AAA minősítést. Tehát a 2008-as pénzügyi és gazdaságiválságot az ingatlanpiaci túlhitelezés készítette elő. Az egyre többkihelyezett hitel miatt az ingatlan árak tovább emelkedtek. Az ingatlanpiacmellett a pénzügyi piacokat is érintette a válság, mivelhogy az ingatlanárakemelkedése új lakások építését generálta, ami pedig további iparágakat húzottmagával. A vállalati profitok gyarapodásával a tőzsdeindexek is növekednikezdtek.Azonban az árak nem emelkedhettek avégletekig, a kínálat utolérte a keresletet, az ingatlanárak csökkenni kezdtek.Ezáltal a CDO piacán eltűntek a vevők, a CDO értéktelenné vált. Mivel ezekrengeteg befektetési bank mérlegében megtalálhatóak voltak, az ingatlanpiacigondok elterjedtek a pénzügyi szektorban is.2020-ban a koronavírus megjelenésenem várt hirtelenséggel változtatta meg az országok életét, minden országgazdaságára komolya hatással volt. A járvány felbontotta a nemzetköziegyüttműködést, ugyanis minden ország első reakciója az elzárkózás volt. Ez aválság eltért a korábbiaktól, ugyanis ebben az esetben a gazdaság visszaeséséta kormányok intézkedései okozták.A kormány számos projekttel támogattaa lakosságot, a vállalatokat, az árstabilitás fenntartását és a gazdasághelyreállítását. A Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány okoztaválsághelyzetben is állást foglalt az árstabilitás fenntartása mellett éseredményesen véghez vitte elsődleges célját.Mint szinte mindennek, a kormányáltal hozott intézkedéseknek is van árnyoldala. A hiteltörlesztési moratóriumhiába oldotta meg az azonnali likviditási problémákat, a hosszú távú hatásoknegatívak lehetnek.A járvány okozta válságban használteszköztár legtöbb eleme a 2008-as válságban alakult ki, új elemeket főként kétponton vehetünk észre. Egyrészt a világjárvány miatt rendhagyó elemek isszerepelnek, az országok speciális támogatást kaptak az egészségügy és a válságáltal jobban érintett ágazatok (turizmus, vendéglátás, közlekedés stb.) javára.Másrészt új tényező a monetáris és fiskális politika fokozott összehangolása,amely a korábbi válságokban nem volt jellemző.A 2020-as és a 2009-es válság között jelentőskülönbség, hogy azelőtt a gazdaság egyensúlya komolyabb korrekciót igényelt,2020-ban az alapfolyamatok kedvezőbbek voltak, az oltások megjelenésével pedigfokozatosan feloldhatóvá váltak a korlátozások. Így szöges ellentétben a2009-es hosszú fellendüléssel a gazdaság termelőkapacitásának túlnyomó többségeérintetlen maradt.Magyarországot tekintve az egyik főkülönbség, hogy a 2008-as pénzügyi válság különösen sérülékeny helyzetben érteaz országot, ami hosszú, évekig tartó kilábaláshoz vezetett. 2020-ban a válságközel azonos mértékű visszaesést mutatott, viszont a válság meglehetősenkedvező kiindulási állapotban érte el országunkat.Véleményem szerint a két válsággazdasági hatása hasonlóképpen drasztikus volt, viszont nehezenösszehasonlíthatóak egyéniségük miatt. Problémát okoz az összevetésükben, hogya koronavírus-járványnak önmagában nem voltak gazdasági hatásai, a kormányokáltal hozott intézkedések okozták a válságot. A 2008-as válság hosszú és lassúgazdasági folyamat volt, a 2020-as válság esetében pedig gyors és élesváltozások történtek, ugyanis a hozott rendelkezésekkel egyik napról a másikrazárhattak le vagy nyithattak újra egész gazdasági ágazatokat. |
|---|