A TQM bevezetésének és alkalmazásának előnyei és kihívásai a kkv-szektorban a minőségfilozófia elveit figyelembe véve krízishelyzetben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | ISO minőségbiztosítási rendszer kis- és középvállalkozás - KKV minőségirányítás TQM (Total Quality Management) válsághelyzet(ek) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52030 |
| Kivonat: | A minőség fontos szerepet tölt be a mindennapi életben, nemcsak a fogyasztó életében foglal el kiemelkedő helyet, hanem a vállalat napi működésére, tevékenységeire is jelentős befolyással rendelkezik. A vállalat számára a minőség lesz az az érték amiért a vevők nem csak képesek, de hajlandók is fizetni, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a vállalat piaci helyzetét, versenyképességét nagyban befolyásolja az általa előállított minőség. Minőség nélkül a vállalat működése hosszú távon nem tartható fent. A vállalat azért, hogy hosszabb távon megőrizhesse versenyképességét különböző, minőséget központba állító módszerek, eszközök alkalmazása, igénybevétele szükséges. A dolgozatomban bemutatásra kerül a Total Quality Management (TQM), egy olyan módszer, mely a minőséget központba állítva határozza meg, alakítja ki a vállalat működését és tevékenységeit. A dolgozatom során bemutatom a TQM jelentőségét, a vállalatok életében betöltött szerepét, a bevezetése során alkalmazott módszereket, és kiemelem a folyamatos fejlesztés fontosságát a vállalatok életében betöltött szerepéről. A dolgozat céljaként határoztam meg a kkv (kis és középvállalkozás) vizsgálatát, mely során azt vizsgáltam, hogy a kkv szektorba tartozó vállalatoknak a krízishelyzet (covid, orosz-ukrán háború) figyelembe vételével milyen előnyük származik a TQM bevezetéséből és alkalmazásából, illetve ez milyen kihívások elé állítja a kkv vállalkozásokat. A kutatást a Nissho Hungary Kft. körében végeztem el. Ez egy japán tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarországon leányvállalatként funkciónál. A vállalat fő tevékenysége az egyéb műanyag termék gyártására terjed ki, a cég termékeit az autóiparban, illetve az autóelektronikai iparban használják. A vállalat esetében az ISO/TS 16949:2009, az EN ISO 9001:2008, és az EN ISO 14001:2004 tanúsítványok kerülnek alkalmazásra. Az ISO/TS 16949:2009 egy vállalati szintű szabvány, amit az autóipari gyártással, illetve a szervizalkatrész gyártással foglalkozó vállalatok alkalmaznak. Ezt a szabványt az International Automotive Task Force (IATF), autógyártók és kereskedelmi szövetségek csoportja dolgozta ki. Az ISO/TS 16949:2009, és az ISO 9001:2008 szabvány együtt határozza meg a minőségirányítási rendszer követelményeit az autóipari termékekkel kapcsolatban. Az ISO 14001:2004 szabvány pedig a környezetirányítási rendszer követelményeit fogalmazza meg. A kutatás során azt vizsgáltam, hogy található-e összefüggés a TQM bevezetése és a vezetői stílus között, továbbá megvizsgáltam, hogy a vállalat szervezetének esetében fellelhető-e a szervezeti működés folyamatos fejlesztésének jelentősége és szüksége. A kutatásom során a célcsoport a kkv szektor vállalkozásai voltak, az alany pedig egy olyan minőségmenedzser volt, aki részt vett a TQM bevezetésében kkv vállalatnál. Kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam a kutatás során, egy előre elkészített kérdéssort használtam az interjúhoz. Személyes megkérdezéssel történt a félig strukturált, egyéni interjú lefolytatása. A mintavétel nem véletlen mintavétel volt. A vállalat vizsgálata során arra a megállapításra jutottam, hogy a vállalat működésében jelen vannak a TQM alkalmazása során használt különböző eszközök. A vállalat esetében jelenlévő TQM eszközként azonosítottam a folyamatok javítását, a teljes elkötelezettséget, az oktatást és képzést, a kommunikációt, a jutalmazást és elismerést, a mérés/auditot, KPI-kat (Key Performance Indicator), és a rendszeres reportolást (jelentést). Az egyes eszközök kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy a vállalat jelenlegi hatékony működését akadályozza az időhiány, valamint a kapacitáshiány. A vállalat esetében a TQM iránti elkötelezettség a Managing directortól és/vagy a head quartertől függ. A Kutatás során arra az eredményre jutottam, hogy a vezetők érdemben elkötelezettek a TQM irányában, azonban vannak olyan hiányosságaik melyek akadályozzák a TQM hatékonyságát, ezáltal a vállalat működését. Hiányosságként merült fel az oktatás és az irányítás, a határozott utasítások megfogalmazása a dolgozók felé. Továbbá hiányosságot fedeztem fel a vállalat szervezeten belüli kommunikációjában is. A kutatás további eredményeként állapítottam meg, hogy a vállalatnál jelen van a folyamatos fejlődés, viszont ezzel kapcsolatban hiányosságként merült fel az oktatás. Továbbá a vállalat esetében hiányosság merült fel a vevői igények és az elégedettség felmérésében, illetve az erőforrás fejlesztésében. |
|---|