KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adóalap(ok) adócsökkentés kis- és középvállalkozás - KKV mezőgazdasági őstermelői tevékenység társasági adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52447 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg52447 | ||
| 005 | 20240124154401.0 | ||
| 008 | 240124suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Székely Orsolya | |
| 245 | 1 | 0 | |a KKV-k adózása besorolásuk szerint az egyes mezőgazdasági tevékenységek körében |c Székely Orsolya |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Dolgozatomban a kis- ésközépvállalkozások adózását vizsgáltam besorolásuk szerint és főleg amezőgazdasági tevékenységek körében. A vizsgálataim elsődleges célja annakmegállapítása volt, hogy célszerű lenne -e az átlagosan 51 – 60 főtfoglalkoztató vállalkozásoknak még valamilyen objektíven megvizsgálható,mérhető, kiegészítő kritériumot biztosítani a középvállalkozássá történő átsorolásukhoz.A vizsgálatot 1006középvállalkozás 2021 évi adataiból végeztem el, ezek a vállalkozások 51 – 60főt foglalkoztatnak átlagosan, ezeket az adatokat az Igazságügyi Minisztériumbocsájtotta rendelkezésemre. Első hipotézisem szerint az 51 – 60fő átlagos foglalkoztatotti létszámú vállalkozások esetében az adózott eredményviszonyát a mérlegfőösszeghez és a nettó árbevételhez is figyelembe kellenevenni az átsorolásnál. Arra az eredményre jutottam, hogy avizsgált vállalkozások közel egyharmada esetében az adózott eredmény nem éri ela mérlegfőösszeg, illetve a nettó árbevétel 5%-át. . A vizsgálati eredmények alapján azelső hipotézisem igaznak bizonyult, így azt a javaslatot tettem, hogy az 51 –60 főt átlagosan foglalkoztató középvállalkozásoknak, melyek adózott eredményenem éri el a mérleg főösszeg és a nettó árbevétel 5%-át lehetővé kellene mégtenni a kisvállalkozások számára elérhető adózási kedvezményeket, illetve azegyes adónemek, járulékok alóli mentességet, ezzel is segítve a gyorsabb fejlődésüket.Második hipotézisemhez miszerintjelentős adókedvezményektől eshetnek el, illetve többlet adóteher terheli aközépvállalkozásokat, akkor is, ha alacsony vagy negatív adózott eredménnyelrendelkeznek, de a foglalkoztatotti létszámuk 51 – 60 fő között mozog. Megvizsgáltama kkv vállalkozások adózási lehetőségeit, kedvezményeit általánosan és amezőgazdaságban dolgozó vállalkozások esetében külön is. A második hipotézisem részbenbizonyult igaznak a társasági adó esetében. A kis- és középvállalkozásokadókedvezményében nincs különbség. A fejlesztési adókedvezmény esetébenmár 10%-os hátrány éri a vizsgált középvállalkozásokat, így ez esetben márigaznak bizonyult a második hipotézis. Ugyanez a helyzet az energiahatékonyságicélokat szolgáló beruházási, felújítási adókedvezmény esetében is, aholugyanezzel a 10%-os különbséggel találkozhatunk a kis- és középvállalkozásokesetében. A második hipotézisem szintén igaznakbizonyult a kisvállalati adó esetében, mert a vizsgálatban szereplő középvállalkozásoktöbb mint kétharmadának árbevétele nem érte el a 3 milliárd forintot, ez avizsgált vállalkozások több mint kétharmada. Ezek a vállalkozások kizárólagazért nem vehetik igénybe a kisvállalati adót mert középvállalkozásnakminősülnek. A 774 vállalkozás közül 254 adózott eredménye nem érte el amérlegfőösszeg és a nettó árbevétel 5%-át, így ezen adónem esetében isjavaslatot tettem, hogy az ilyen vállalkozások számára is lehetővé kellenetenni ennek a kedvező adózási mód választásának a lehetőségét. Harmadik hipotézisem, hogy azigénybevehető adókedvezmények a nem egyértelmű meghatározás miatt nem mindenesetben érvényesíthetőek. A vizsgált állatgyógyszer kereskedő cégnél a NemzetiÉlelmiszerlánc- felügyeleti díj esetében ugyan a jogszabály a kiskereskedelmieladásokra, azaz a végfelhasználók részére történő értékesítések után egykedvező 700.000 Ft maximális felügyeleti díjat határoz meg a kisvállalkozásokszámára, de ezt a vizsgált vállalkozás a megosztás lehetőségének hiánya miattmégsem tudja igénybe venni, ezért lényegében többlet adó fizetésére kötelezett.A harmadik hipotézisem is igaznak bizonyult.Negyedik hipotézisem a rehabilitációshozzájárulás fizetési kötelezettségének vizsgálatára irányult. A hipotézisemigaznak bizonyult, mivel a vizsgált vállalkozások közel egyharmadánál azadózott eredmény nem érte el a mérlegfőösszeg és nettó árbevétel 5%-át. Javaslatottettem arra, hogy az ilyen vállalkozásoknak ne kelljen rehabilitációs hozzájárulástfizetniük. Fenti könnyítések természetesen azadott vállalkozások adóterheinek csökkentésével a fejlődésüket segíthetnék, azmegint csak egy kutatás tárgya lehetne, hogy ennek következtében a költségvetésadóbevételei milyen mértékben csökkennének. Összeségében elmondható, hogy számosolyan adózási kedvezményt, többlet adó-, járulék-terhet találtam, amit egyviszonylag alacsony nyereséggel vagy éppen veszteséggel működő középvállalkozása foglalkoztatotti létszám miatt nem tud igénybe venni, vagy plusz teherkéntmeg kell fizetnie. | |
| 695 | |a adóalap(ok) | ||
| 695 | |a adócsökkentés | ||
| 695 | |a kis- és középvállalkozás - KKV | ||
| 695 | |a mezőgazdasági őstermelői tevékenység | ||
| 695 | |a társasági adó | ||
| 700 | 1 | |a Fellegi Dr. Miklós |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52447/1/Sz%C3%A9kely_Orsolya_MSC_P%C3%9C_KKV-k%20ad%C3%B3z%C3%A1sa%20besorol%C3%A1suk%20szerint%20az%20egyes%20mez%C5%91gazdas%C3%A1gi%20tev%C3%A9kenys%C3%A9gek%20k%C3%B6r%C3%A9ben.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52447/2/Sz%C3%A9kely_Orsolya_MSC_P%C3%9C_%C3%96sszefoglal%C3%A1s.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52447/3/MA-Sz%C3%A9kely%20Orsolya_Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi%20KKV-k%20ad%C3%B3z%C3%A1sa.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52447/4/Sz%C3%A9kely%20Orsolya%20P%C3%9C%20B%C3%ADr%C3%A1lati%20lap.pdf |z Dokumentum-elérés |