Ökológiai lábnyom és gazdasági teljesítmény kapcsolatának vizsgálata egy kkv példáján
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | fenntartható fogyasztás fenntarthatóság kis- és középvállalkozás - KKV környezetvédelem papírfeldolgozó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52449 |
| Abstract: | Szakdolgozatom keretein belülkiszámolom az általam kiválasztott hazai kkv ökológiai lábnyomát. Erre a célraa MAGYAR PISZKE PAPÍR Kft.-t választottam, amely a higiéniai papírgyártás egyikkiemelkedő hazai alakja. A cég környezetvédelmi törekvéseik egyedülállóak,azonban pontos számadatokkal nem rendelkezik tevékenységének hatásáról. Az ökológiai lábnyom kiszámításáhoza Budapesti Gazdasági Egyetem kalkulátorát használtam, amely könnyen fellelhetőinformációk alapján számol.Dolgozatom első felében megvizsgáltammilyen a környezetvédelem Magyarországon. Bemutattam hazánk ökológiai lábnyomát,amely érték a környező országok között közepesnek mondható. Ezt követően afogyasztói megítélést részleteztem, amelyből kiderült, hogy nem kardináliskérdéskör a környezetvédelem itthon. Akövetkeztetéseim alapjául szolgáltak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési ésInnovációs Hivatal (NFFIH) kutatási projektjének adatai, ami az ISSPkérdőívének kiegészítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) általmegrendelt kutatási kérdések alapján történt. Majd a hazai kkv-k helyzetét foglaltam össze. Ebbena részben a Mastercard megbízásából készült kutatás adta az alapokat.Később az ökológiai lábnyomfogalmának tágabb definiálása következett, itt volt szó többek közöttkarbonlábnyomról, vízlábnyomról, valamint az öko lábnyom földtípusairól. Eztkövette egy 2019-es hazai tanulmány szemléltetése, amelyben 6 különböző iparbólszármazó (építőipar, szőlőoltványok előállításával foglalkozó cég, fodrászat,gyógyszertár, büfé és fuvarozó) cégek lábnyomát számították ki. Ezek az adatoknagyban hozzá járult később a saját kutatásom értelmezésében. Dolgozatom második felében az MPP tevékenységétés a cégcsoport tagjait mutattam be. Ebben a részben volt szó az iparáginehézségekről, emellett fontosnak tartottam még kihangsúlyozni a hazai korlátokatkörnyezetvédelmi szempontból. Azon túl részletesen ismertettem a már említettkalkulátorba betöltött adatokat. A számításhoz szükségesek voltak többek közötta területek méretével, a felhasznált árammal és a céges autókkal kapcsolatosadatok. Végül a számítás eredményét grafikonbanés táblázatban foglaltam össze. Értelmezéséhez a hazai ökológiai lábnyomátlagát és a 2019-es tanulmányban megtalálható adatokat használtam fel. Eztkövette az MPP területi vezetői közül 5 személlyel készült strukturált interjú prezentálása.Következtetésképpen arra jutottam,hogy úgy kellene felépíteni az értékláncot, hogy a hulladéknak nagyobb értékelegyen, mint az új alapanyagnak. Ez csak akkor lehet, ha az új anyagnak valamiolyan termékdíja lenne, ami visszatartja a gyártókat attól, hogy újatvásároljanak. Ezzel a lépéssel csökkenteni lehetne az új anyagokfelhasználásának mértékét és jóval meg lehetne növelni az újrahasznosítást. Ezlenne a globális megoldás.A cég szintjén pedig az segíthetne,ha minden évben elkészülne az ökológiai lábnyom kialakulása és az abban láthatóproblémás területeket felülvizsgálnák és annak javítására törekednének. Egy évadata kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le belőle az ember,de arra optimális, hogy meglássa milyen területeken érdemes javítani. |
|---|