Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adatvédelem bank bankbiztonság biztonság csalás digitális technológia internetbank lakossági ügyfél mobilbank social engineering védelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52546 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg52546 | ||
| 005 | 20240124154703.0 | ||
| 008 | 240124suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Sike Marcell | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az IT-szféra bankszektort fenyegető csalásai a lakossági ügyfelek körében |c Sike Marcell |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatoma banki szférában elterjedt csalásokat és a lakossági ügyfelek biztonságtudatosviselkedését, valamint e két tényező kapcsolatát vizsgálja. Alapvető célja,hogy megválaszolja, hogy van-e szignifikáns összefüggés a banki csalások(várható) sikeressége és a potenciális áldozatok demográfiai jellemzői között. Amindennapi ügyintézés sokkal egyszerűbbé vált az ügyfelek részére, mely következtébenakár az otthonuk kényelméből tudják intézni a szükséges ügyeket. Ezzelpárhuzamosan az emberek felelősségi köre folyamatosan nőtt, mivel bizonyosfeladatokat ügyintéző nélkül tudnak megoldani. A kérdés viszont az, hogy ennekkövetkeztében mekkora mértékben tudják elsajátítani az ügyfelekbiztonságtudatos viselkedést a bankolásuk során. Adolgozatom bevezetésében bemutattam a téma relevanciáját alátámasztóterületeket, melyet követően szekunder kutatás keretében számos forrástdolgoztam fel, hogy minél átfogóbb képet kapjak a vizsgált területtelkapcsolatban. Ismertettem a bankolás és ezen belüla digitális bankhasználat fejlődését történeti megközelítésből, továbbábemutatásra került a FinTech és a BigTech szféra is. Három tanácsadó cég kiadványaialapján áttekintést adtam a jövőbeli lehetséges trendekről, illetve hogy egyesszcenáriók alapján merre haladhatnak a lakossági banki szolgáltatások. Eztkövetően bemutattam napjaink digitális bankolását meghatározó csalásitechnikákat, kiemeltképp a fókuszt a social engineering támadásokra helyeztem,melyek az összes kibertámadás több, mint 98%-ában szerepet játszanak. Ahangsúlyt a biztonsági lánc egyik leggyengébb pontjára, a humán tényezőrehelyezi, ezért szoftveres megoldásokkal nem lehet védekezni ellenük. Ismertettemaz ügyfelek és a bankok nézőpontjából a megfelelő hatékonyságú e-biztonságmegteremtéséhez szükséges lépéseket, mivel mindkét oldalnak meghatározó szerepevan az effektív védelem kialakításában. Mindezekután a szakdolgozatom primer kutatásának bemutatására került sor. A kvantitatívkutatáson belül a kérdőíves adatfelvételi módszert alkalmaztam, mely keretében110 kitöltőre tettem szert. A kitöltők 84,55 %-a preferálja banki teendőitonline platformokon keresztül végezni, melyek közül leggyakrabban az internet-és a mobilbankolást választják. A legtöbb válaszadó úgy gondolja, hogy azemberek a biztonsággal kapcsolatos kétségeik miatt nem veszik igénybe azinternet- és mobilbanki szolgáltatásokat, továbbá a használatukhoz szükségestudás sincs a birtokukba, amellyel megfelelő biztonságban érezhetnék magukat. Aminta alapján a banki biztonságtudatossági szint változó átlagos értéke alapjána kitöltők jól teljesítenek banki biztonságuk szempontjából. A banki csalásokrólleggyakrabban a közösségi médián, illetve az internetes hírportálokon és abanki hivatalos honlapokon keresztül tájékozódnak a válaszadók. Ezért abankoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük, hogy a csalásokkal, adathalászattalkapcsolatos tájékoztatásuk célba érjen az ügyfelek körébe ezeken aplatformokon. A válaszok alapján megállapítható, hogy a csalások nagy részeirányul a bankkártya adatok megszerzésére. Az OTP weboldalának felismeréséreirányuló kérdés mutat legerősebb kapcsolatot a korcsoport változóval. A szubjektív banki ismereti szint és a bankibiztonságtudatossági szint ismérvek közöttpozitív közepesen erős kapcsolat van. A banki biztonságtudatossági szintismérvvel 5%-os szignifikancia szinten csak az iskolai végzettség, mintdemográfiai változó, továbbá a kedvelt online banki szolgáltatás, az ügyintézésszíntere és a mobilbanki applikáció használata ismérvek mutatnak kapcsolatot. Adolgozatom befejeztével még inkább úgy gondolom, hogy az online bankicsalásokkal és a jövőben megjelenő újabb változatokkal érdemes és szükségesfoglalkozni. Összességében meglátásom szerint nem a lakossági ügyfelekdemográfiai adatai a meghatározó változók a szakdolgozatom kutatási területénekvizsgalatakor. Ezzel szemben a banki működés és szolgáltatások terénmegszerzett szakértelem jelentősen befolyásolja a megtévesztésekkel éscsalásokkal szembeni védelem és biztonság szintjét, mely elemzése már egy másikkutatás témája lehetne. | |
| 695 | |a adatvédelem | ||
| 695 | |a bank | ||
| 695 | |a bankbiztonság | ||
| 695 | |a biztonság | ||
| 695 | |a csalás | ||
| 695 | |a digitális technológia | ||
| 695 | |a internetbank | ||
| 695 | |a lakossági ügyfél | ||
| 695 | |a mobilbank | ||
| 695 | |a social engineering | ||
| 695 | |a védelem | ||
| 700 | 1 | |a Dr. Dombi Zsuzsa |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52546/1/Sike_Marcell_MSC_P%C3%9C_Az%20IT-szf%C3%A9ra%20bankszektort%20fenyeget%C5%91%20csal%C3%A1sai%20a%20lakoss%C3%A1gi%20%C3%BCgyfelek%20k%C3%B6r%C3%A9ben.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52546/2/Sike_Marcell_MSC_P%C3%9C_%C3%B6sszefoglal%C3%A1s.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52546/3/Sike%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52546/4/SIKE%20%C3%96SSZEGZ%C5%90%20K%C3%89RD%C3%89S.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52546/5/Sike%20Marcell.pdf |z Dokumentum-elérés |