A japán gasztronómia és megjelenése a hazai vendéglátásban

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Herke Zsolt Gábor
További közreműködők: Balog-Siposné Szöcze Anikó
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:gasztronómia
gasztrotörténet
Japán
Magyarország
vendéglátás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/52875

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg52875
005 20240220150135.0
008 240220suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Herke Zsolt Gábor 
245 1 2 |a A japán gasztronómia és megjelenése a hazai vendéglátásban  |c Herke Zsolt Gábor  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom első felében a japán gasztronómiát szeretném bemutatni, földrajz, éghajlat, történet, vallás, jellegzetes alapanyagok, ételkészítés, ételek, étkezési szokások, és a vendéglátás jellemzői szerint. Továbbá szeretném megvizsgálni az itthoni kínálatot, interjúkkal választ kapni arra a kérdésre, hogyan oldható meg hazánkban az autentikus japán konyhához elengedhetetlen friss alapanyagok beszerzése, milyen alternatív megoldásokat használnak a hazai vendéglátó egységek. Lehetnek-e, és milyen előnyei és hátrányai vannak a két ország közötti távolságnak? Szükséges-e alkalmazkodni a magyar ízlésvilághoz, vagy az eredetiségre törekszenek inkább? A japán konyha világszerte ismert, Magyarországon is mindenkinek van róla véleménye, jó vagy rossz. Úgy gondolom, kijelenthetjük, az átlagember biztosan hallott a sushi-ról, talán nagy részük kóstolta is. Előzetes véleményem szerint, annyit biztosan mindenki tud, hogy az valami ázsiai nyers halas étel. Viszont a sukiyaki már sokak számára lehet ismeretlen. Szakdolgozatomban kérdőívvel kívánom alátámasztani azon felvetésemet, hogy bár az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a gasztronómia iránt, így a japán konyha iránt is, a magyar lakosság mégis hiányos ismeretekkel rendelkezik a témában, és gyakran egy kaptafára veszik az összes ázsiai konyhát. Továbbá, hogy mennyire fontos az embereknek, hogy tradicionális japán ételt kóstoljanak, úgy elkészítve és olyan alapanyagokból, ahogy az a nagy hagyománnyal rendelkező konyhaművészetben van leírva. Feltételezésem szerint csak a társadalom egy szűk csoportja rendelkezik igénnyel az eredetiségre. Az interjúkkal és kérdőívvel végzett vizsgálatom fő célja, hogy választ kapjak arra, itthon érdemes-e olyan vállalkozásba kezdeni, ahol tradicionális japán ételeket, italokat fogyaszthatnak a vendégek, és jövedelmező-e minden tekintetben abszolút eredetiségre törekedni. 
695 |a gasztronómia 
695 |a gasztrotörténet 
695 |a Japán 
695 |a Magyarország 
695 |a vendéglátás 
700 1 |a Balog-Siposné Szöcze Anikó  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52875/1/HZs_Szakdolgozat_i17o2v.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52875/2/Penzugyitetel.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52875/3/herke%20zsolt_Szakdolgozat%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C5%91%20Bsc.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/52875/4/Szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat-Herke%20Zsolt-.pdf  |z Dokumentum-elérés