A magyar versenysport finanszírozása, annak nehézségei és nyereségessé tételének elérése kontrolling technikák alkalmazásának kialakításával
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | intézményüzemeltetés kontrollingrendszer nonprofit vállalat sport üzemeltetés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53167 |
| Abstract: | Szakdolgozatom egyik célja az újonnan létrejött Nemzeti Sportügynökség Zrt. kontrollingosztálya kialakulásának, működésének bemutatása volt. Összességében megállapítható, hogy az összeolvadás, a költségvetési szerv integrálása a gazdasági társaságba, ráadásul a pénzügyi adminisztrációt szabályozó különböző törvények (Számviteli törvény és Államháztartási törvény), valamint az egységes nyilvántartás hiánya nehéz feladat elé állították a vezetőséget, a kontrollingosztály kidolgozásával megbízott felelősöket, valamint az adatszolgáltatásért felelős számviteli szakembereket. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az első negyedéves jelentést külsős kontrollingcég készítette. A belső kontrollingosztály kialakult ugyan a második negyedévre, de a végleges szervezeti struktúráját még nem nyerte el. Egyelőre számviteli adatokból dolgoznak, az adatok átalakítása és így a tervezésre való alkalmassá tételük folyamatban van. Az osztály működésébe így nem nyerhettünk bepillantást, egy későbbi évben érdemes lenne visszanézni a már kialakult működésmódokra, amelyek jelenleg még csak kialakítás alatt állnak. A jogelőd gazdasági társaságoknál nem volt elvárás a teljesítés szintű adatszolgáltatás. Az Ügynökség költségvetési számvitele nem követelte meg sem a havi szintű elhatárolást, sem a havi szintű költségfelosztást. Az újonnan kialakult kontrollingosztálynak az adatok átdolgozása után a naprakész adatokból lehetősége lesz a számviteli adatokon túl a stratégiai és operatív kontrolling mutatószámaival támogatni a vezetőség döntéseit. A vezetői információs rendszer bevezetése és a riportálás egységesítése megkönnyíti majd a teljes Zrt. adatainak kezelését és a jelentések létrehozását minden létesítményére vonatkozóan külön-külön és összesítve is. Másik célkitűzésem a versenysportot kiszolgáló intézmények üzemeltetési lehetőségeinek felvázolása volt. A bemutatott létesítmények példái alapján érthetővé vált, hogy az NSK (majd NSÜ) ár-, és díjszabását a mindenkori felelős Minisztérium határozza meg, így a bevételek és költségek szabad alakítására, befolyásolására viszonylag korlátozott mértékben nyílik lehetőség. Az NSÜ közfeladatokat lát el, az árképzése ennek megfelelő. A szakszövetségeknek és az egyesületeknek kiadott kapacitáson felüli szabad kapacitás értékesítésével nyílik lehetőség plusz bevételek realizálására. Ez az intézmények többségénél kizárólag sportcélú felhasználást jelent, így a környező települések iskoláival, egyesületeivel kialakított kapcsolatokon múlik, hogy milyen bevételt tudnak realizálni az intézmények. Ott, ahol van lehetőség a nem sportcélú értékesítésre, jobban kihasználható a létesítmények szabad kapacitása. A szolgáltatásokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül lehet rendelni a létesítményektől. Cél, hogy minél több kulturális és egyéb rendezvény, kiállítás, valamint egyéb közösségi esemény kerüljön megrendezésre az adott létesítmény sport szempontjából holtidőnek számító idejében. Így van lehetőség arra, hogy a multifunkciós létesítmények „gondját viseljék” azoknak, ahol csak a versenysport és az utánpótlás kiszolgálására van lehetőség. |
|---|