A könyvvizsgálat szerepe, munkafolyamatai. Információigény és kielégítésének módjai a vállalkozásoknál
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | beszámoló(k) könyvvizsgálata könyvvizsgálat folyamata könyvvizsgálati feladatok könyvvizsgálati módszerek számvitel |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53187 |
| Abstract: | A szakdolgozatom a számvitel egyik területével, a könyvvizsgálattal foglalkozik. Az elmúlt évek alatt több gazdasági botrány során megemlítésre került a könyvvizsgálat is. Napjainkban a könyvvizsgálat egyre jobban előtérbe kerül, a gazdaságban betöltött szerepe kulcsfontosságú, mivel befolyásoló hatással van a vállalkozások piacon kialakult véleményére. A könyvvizsgálat nem más, mint egy felülvizsgálat, annak az ellenőrzése, hogy a vállalkozás könyvvitelének vezetése a törvényeknek megfelelően lett végrehajtva, ezáltal megbízható és valós kép kerül-e bemutatásra a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgáló felelőssége, hogy a könyvvizsgálatot oly módon hajtsa végre, hogy hiteles legyen a kiadott vélemény. A társaságok vezetői és üzleti partnerei számára a könyvvizsgálói vélemény mérvadó az üzleti döntések meghozatalában. A könyvvizsgálat végrehajtásához szükség van a két fél – a könyvvizsgáló és a vállalkozás könyviteléért felelős könyvelő - együttműködésére, segítőkészségére. A dolgozatomban bemutatom a könyvvizsgálat kialakulását, történeti hátterét; a szabályozásáért felelős szerveket; a jogszabályokat; az etikai alapelveket; illetve főhangsúlyt helyezek a két oldal munkafolyamatának bemutatására. A könyvvizsgálat munkafolyamata nagyon összetett, elvégzését a lehető legpontosabban és legkörültekintőbben kell kivitelezni. Négy fő részből áll, amelyek egymásra épülnek, szorosan összefüggenek egymással, így egy apró hibából adódóan is, akár az egész könyvvizsgálat sikeressége, hitelessége veszélybe kerülhet. Az egyes szakaszokat részletesen ismertetem, hiszen mindegyik nagy jelentőséggel bír, viszont különösen nagy hangsúlyt kap az audit megtervezésére irányuló rész, mivel ez mondható a legkiemelkedőbb egységnek. Itt kerülnek megállapításra a könyvvizsgálati kockázatok, továbbá a lényegességi küszöbérték kiszámítása és az alkalmazandó módszerek kiválasztása. A munkafolyamatok utolsó szakaszában a könyvvizsgálat kiértékelése történik, maga a könyvvizsgálói jelentés kiadása, amelynek több fajtája van. Az könyvvizsgálói jelentések típusai közti különbségeket példákon keresztül is szemléltetem. Ezt követően a könyvelői oldalt ismertetem, ezen belül, hogy milyen többlet feladatokat kell ellátni a könyvelőknek a könyvvizsgálat információigényének kielégítése érdekében, illetve ebben az esetben is egy példán keresztül mutatom be, hogy milyen módon zajlik le a könyvvizsgálat. |
|---|