A szellemi toborzás kihívásai a magyar autóiparban

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Darányi Réka
További közreműködők: Horák Gyöngyi
Szendrei-Pál Eszter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:autóipar
kiválasztás
közösségi média
munkaerőpiac
toborzás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg53191
005 20240220174954.0
008 240220suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Darányi Réka 
245 1 2 |a A szellemi toborzás kihívásai a magyar autóiparban  |c Darányi Réka  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Dolgozatom során a szellemi toborzás kihívásait vizsgáltam a magyar autóiparban. Célom az volt, hogy minél szélesebb körben feltárjam a kihívásokat és így javaslatokat tudjak adni rá. Bemutatásra kerültek a szellemi toborzással kapcsolatos eszközök, módszerek és a folyamat, hogy hogyan történik. A dolgozat során nagy szerepet kapott a közösségi média is, hiszen napjainkban meghatározó szerepet tölt be, ahogyan a munkáltatói márkaépítés is, mert sokaknak fontos, hogy milyen hírnévvel rendelkezik a munkáltató, akiknél dolgoznak, vagy akikhez csatlakozni szeretnének. A magyar munkaerőpiac helyzetét is fontos megvizsgálni a témával kapcsolatban, mert nagy befolyása lehet a járműiparra magas foglalkoztatottsági szint vagy alacsony munkanélküliségi ráta esetén. A külföldi munkavállalás lehetősége szintén veszély lehet a vállalatok számára, tekintve hogy így a fiatal generáció a frissen megszerzett tudást kiviszi az országból, illetve a tapasztaltak pedig a birtokukban lévő szakmai, specifikus tudást.A kutatási kérdésem az volt, hogy mik a szellemi toborzás kihívásai a magyar autóiparban? A kutatáshoz a kvantitatív módszert választottam, amely egy kérdőíves felmérésben valósult meg. A kérdőívet 130 fő töltötte ki, ezen belül a generációkat tekintve a Z, Y, X és Baby Boomer generáció volt jelen. Hat hipotézist állítottam fel a kutatási kérdés mellé, amelyek közül négy leíró statisztikával, kettő pedig T próbával került eldöntésre. A kutatás alapján megállapítható, hogy sem a munkavállalók, sem a vállalatok nincsenek könnyű helyzetben. A legfőbb kihívások közé sorolnám azt, hogy bár nagyon sokan stabilnak és megbízhatónak találjak munkahelyüket, azonban mégsem terveznek hosszútávra. Ez következhet a motivációs eszközök-, a karrier- illetve az előrelépési lehetőségek hiányából. Illetve a külföldi munkavállalás lehetősége is nagyon sokaknál szóba jöhet. Azonban külföldi munkavállalás szándéka inkább a fiatal generáció esetében van jelen, ők nagyobb ambíciókkal rendelkeznek a témával kapcsolatban. A külföldi munkavállalással kapcsolatban a magasabb fizetést és a jobb életkörülményeket jelölték meg, mint legvonzóbb tényezők. Az idősebb generáció már nehezebben lép ki a megszokott életéből, és nehezebben költözik a családjával együtt külföldre. Náluk még fenn áll annak a nehézsége is, hogy sokan nem beszélnek idegen nyelveket, így sokkal nehezebben tudnának elboldogulni hazánkon kívül.Megállapítható, hogy vállalati oldalról az okozza az egyik legnagyobb nehézséget, hogy Magyarországon alacsony a munkanélküliségi ráta, így a legjobb szakembereknek biztosan van munkahelyük, így más vállalatoktól kell őket elcsábítani, viszont sok versenytárssal kell szembenézni egy-egy jelentkező kapcsán. Elmondható, hogy a munkaerőpiacon kiélezett a verseny és mindenki a legjobb szakembereket szeretné a magáénak tudni. A jelentkezők kapcsán az okozza az egyik legnagyobb nehézséget, hogy sok a pályakezdő jelentkező, akik nem rendelkeznek tapasztalattal, viszont a vállalat számára azok az előnyös jelentkezők, akiknek már van tapasztalatuk és kevesebb betanítást igényelnek. Viszont ennek ellenére is fontos szerepet játszanak a pályakezdő fiatalok a szervezet életében, hiszen általuk tudják kinevelni a jövő generációját, éppen ezért fontos őket már minél előbb a vállalat kötelékében tudni, akár gyakornoki programok keretében.Javaslataimat két szemszögből közelíteném meg, a munkavállalók és a munkáltatók szemszögéből. A munkavállalóknál az a fontos, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, és amennyiben lehetőségük van, akkor már az egyetemi éveik alatt kezdjenek el dolgozni, hogy minél több dolgot tapasztaljanak meg és a későbbiekben könnyebben tudjanak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A másik fontos dolog, hogy tanuljanak nyelveket, hiszen hazánkban is rengeteg nemzetközi, multinacionális vállalat van, ahol elvárják az idegen nyelv tudását. A vállalatok részéről pedig fontos figyelmet fordítani a külföldi tapasztalatszerzési lehetőségre, így sokkal könnyebben tudják hosszú távon megtartani a munkavállalókat, illetve fontos figyelmet fordítaniuk a motivációs eszközökre is a generációk sajátosságait figyelembe véve.Összességében elmondható, hogy a magyar autóipar jelenleg nincs könnyű helyzetben, azonban ha a vállalatok tesznek a munkavállalók érdekeiért és nagyobb figyelmet fordítanak rájuk, akkor hosszú távon egy jobb eredmény várható. 
695 |a autóipar 
695 |a kiválasztás 
695 |a közösségi média 
695 |a munkaerőpiac 
695 |a toborzás 
700 1 |a Horák Gyöngyi  |e ths 
700 1 |a Szendrei-Pál Eszter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191/1/Dar%C3%A1nyi_R%C3%A9ka_BBFR78.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191/2/Titkos%C3%ADt%C3%A1si%20nyilatkozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191/3/szakdolgozati-osszefoglalas_sajat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191/4/Szakdolgozat%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s_R%C3%A9ka.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191/5/szakdolgozat-biralat_EE%20Dar%C3%A1nyi_R%C3%A9ka.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53191/6/Dar%C3%A1nyi%20R%C3%A9ka_2023.pdf  |z Dokumentum-elérés