Adódigitalizáció Magyarországon
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | adódigitalizáció adóhatóság(ok) API dokumentáció digitalizáció folyamatábra NAV NAV Online számla token XML |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg53301 | ||
005 | 20240220175328.0 | ||
008 | 240220suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Bánszky Katalin Lilla | |
245 | 1 | 0 | |a Adódigitalizáció Magyarországon |c Bánszky Katalin Lilla |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a Diplomamunkám témájának az adódigitalizáció Magyarországon címet adtam, ugyanis a hazánkban történő digitalizációs változásokat vizsgáltam az adózás területén. A két kutatási kérdésként a következőket fogalmaztam meg, melyekre kutatásaim során kerestem a választ, és a szakdolgozatomban ennek a kutatásnak a folyamatát ismertetem, és végül a kutatási eredményeket bemutatom. 1. Miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? 2. Miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A két kérdés megválaszolásához a kutatások során eltérő kutatási módszereket alkalmaztam, azáltal, hogy széleskörű és sokoldalú megközelítést választottam a témák feltárására. Az első kutatási módszer részeként alapos tartalomelemzést végeztem, míg a második kutatási módszerként kérdőívet készítettem, melyet a Connectax egyes ügyfelei számára e-mailen keresztül megküldtem. Ez a két kutatási módszer együttes alkalmazása lehetővé tette számomra a témák komplex megértését és a kutatási kérdések sikeres megválaszolását. A tartalomelemzés révén megszereztem a szükséges elméleti tudást, míg az kérdőív során konkrét szakmai vélemények segítettek a kutatásomban rejlő gyakorlati aspektusok feltárásában és megértésében. A magyar és az olasz adatszolgáltatási kötelezettség vizsgálata során az tapasztalható, hogy a két ország Adóhatóságának elvárásai meglehetősen hasonlónak bizonyultak, azonban néhány eltérés is felfedezhető. A legfontosabb eltérés az adatszolgáltatás menetével kapcsolatos, ugyanis Magyarországon a számlaadatokat az eladó kötelessége eljuttatni a vevő és az Adóhatóság által fenntartott OnlineSzámla rendszerébe, addig Olaszországban az eladó kötelezettsége a számla adatainak az Adóhatóság által alkalmazott adatszolgáltatási rendszer, vagyis SDI rendszerbe való elküldése, és az Adóhatóság gondoskodik az adatok ellenőrzéséről, majd ennek végeztével a vevő részére ezen adatok megküldéséről. A munkahelyemen nyújtott szolgáltatással kapcsolatos kérdőív készítésében rendkívül nagy figyelmet fordítottam arra, hogy megfelelő kérdéseket tegyek fel benne, melyre inden kitöltő válaszolni tud, és nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a megfelelő, a kérdőív kitöltése szempontjából olyan ügyfelek részére küldjem meg, akik a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkeznek, így releváns információkat tudnak visszaadni. A kérdőívre adott válaszokat összegyűjtöttem, majd a diplomamunkámban részletesen elemeztem, a válaszokra visszajelzést, véleményt, esetleg az egyes válaszadókról plusz információt szolgáltattam a válasz teljes érthetőségének fontosságát szem előtt tartva. Az első kutatási kérdés, mely szerint, hogy miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? A tartalomelemzés során nyilvánvaló vált, hogy az adódigitalizáció fontos szerepet tölt be hazánk mindennapjaiban, és az Adóhatóság célja elérésében, mely a gazdaság fehérítése, rendkívül nagy szerepet játszik. Az adódigitalizáció hazánkban tehát a gazdaság fehérítése, és az adóelkerülés végett kiemelkedően fontos. Az olaszországi rendszerhez képest a magyarországi rendszer hasonló, de a legfőbb eltérés az adatszolgáltatás folyamatában található, így az olaszországi rendszer modellje optimálisabb a hazánkban alkalmazott modellhez képest. A második kutatási kérdésem, mely szerint a miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A válasz egyértelmű, az adózóknak szükségük van a sikeres számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése miatt, és bár a beüzemelési folyamatban akadtak egyes ügyfelek számára nehézségek, összességében és hosszútávon teljes mértékben hatékonyabbá és egyszerűbbé tette az adózók mindennapjait | |
695 | |a adódigitalizáció | ||
695 | |a adóhatóság(ok) | ||
695 | |a API dokumentáció | ||
695 | |a digitalizáció | ||
695 | |a folyamatábra | ||
695 | |a NAV | ||
695 | |a NAV Online számla | ||
695 | |a token | ||
695 | |a XML | ||
700 | 1 | |a Németh Lilla |e ths | |
700 | 1 | |a Sándor Ágnes |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/1/B%C3%A1nszky_Katalin_Lilla_DKMU3Z.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/2/BA_O_B%C3%A1nszky_Katalin_Lilla.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/3/szakdolgozat-biralat.docx.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/4/BA_B_B%C3%A1nszky_Katalin_Lilla_al%C3%A1%C3%ADrt.pdf |z Dokumentum-elérés |