Adódigitalizáció Magyarországon

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Bánszky Katalin Lilla
Other Authors: Németh Lilla
Sándor Ágnes
Format: Thesis
Kulcsszavak:adódigitalizáció
adóhatóság(ok)
API dokumentáció
digitalizáció
folyamatábra
NAV
NAV Online számla
token
XML
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg53301
005 20240220175328.0
008 240220suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Bánszky Katalin Lilla 
245 1 0 |a Adódigitalizáció Magyarországon  |c Bánszky Katalin Lilla  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Diplomamunkám témájának az adódigitalizáció Magyarországon címet adtam, ugyanis a hazánkban történő digitalizációs változásokat vizsgáltam az adózás területén. A két kutatási kérdésként a következőket fogalmaztam meg, melyekre kutatásaim során kerestem a választ, és a szakdolgozatomban ennek a kutatásnak a folyamatát ismertetem, és végül a kutatási eredményeket bemutatom. 1. Miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? 2. Miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A két kérdés megválaszolásához a kutatások során eltérő kutatási módszereket alkalmaztam, azáltal, hogy széleskörű és sokoldalú megközelítést választottam a témák feltárására. Az első kutatási módszer részeként alapos tartalomelemzést végeztem, míg a második kutatási módszerként kérdőívet készítettem, melyet a Connectax egyes ügyfelei számára e-mailen keresztül megküldtem. Ez a két kutatási módszer együttes alkalmazása lehetővé tette számomra a témák komplex megértését és a kutatási kérdések sikeres megválaszolását. A tartalomelemzés révén megszereztem a szükséges elméleti tudást, míg az kérdőív során konkrét szakmai vélemények segítettek a kutatásomban rejlő gyakorlati aspektusok feltárásában és megértésében. A magyar és az olasz adatszolgáltatási kötelezettség vizsgálata során az tapasztalható, hogy a két ország Adóhatóságának elvárásai meglehetősen hasonlónak bizonyultak, azonban néhány eltérés is felfedezhető. A legfontosabb eltérés az adatszolgáltatás menetével kapcsolatos, ugyanis Magyarországon a számlaadatokat az eladó kötelessége eljuttatni a vevő és az Adóhatóság által fenntartott OnlineSzámla rendszerébe, addig Olaszországban az eladó kötelezettsége a számla adatainak az Adóhatóság által alkalmazott adatszolgáltatási rendszer, vagyis SDI rendszerbe való elküldése, és az Adóhatóság gondoskodik az adatok ellenőrzéséről, majd ennek végeztével a vevő részére ezen adatok megküldéséről. A munkahelyemen nyújtott szolgáltatással kapcsolatos kérdőív készítésében rendkívül nagy figyelmet fordítottam arra, hogy megfelelő kérdéseket tegyek fel benne, melyre inden kitöltő válaszolni tud, és nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a megfelelő, a kérdőív kitöltése szempontjából olyan ügyfelek részére küldjem meg, akik a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkeznek, így releváns információkat tudnak visszaadni. A kérdőívre adott válaszokat összegyűjtöttem, majd a diplomamunkámban részletesen elemeztem, a válaszokra visszajelzést, véleményt, esetleg az egyes válaszadókról plusz információt szolgáltattam a válasz teljes érthetőségének fontosságát szem előtt tartva. Az első kutatási kérdés, mely szerint, hogy miért van szükség az adódigitalizációra Magyarországon, hogyan értékelhető az olaszországi számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek az itthoni rendszerhez képest? A tartalomelemzés során nyilvánvaló vált, hogy az adódigitalizáció fontos szerepet tölt be hazánk mindennapjaiban, és az Adóhatóság célja elérésében, mely a gazdaság fehérítése, rendkívül nagy szerepet játszik. Az adódigitalizáció hazánkban tehát a gazdaság fehérítése, és az adóelkerülés végett kiemelkedően fontos. Az olaszországi rendszerhez képest a magyarországi rendszer hasonló, de a legfőbb eltérés az adatszolgáltatás folyamatában található, így az olaszországi rendszer modellje optimálisabb a hazánkban alkalmazott modellhez képest. A második kutatási kérdésem, mely szerint a miért van szükségük az adózóknak a Connectax által nyújtott szolgáltatásokra, valóban hatékonyabbá és egyszerűbbé tette-e az ezen szolgáltatásokat használó adózók mindennapjait? A válasz egyértelmű, az adózóknak szükségük van a sikeres számlaadat-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése miatt, és bár a beüzemelési folyamatban akadtak egyes ügyfelek számára nehézségek, összességében és hosszútávon teljes mértékben hatékonyabbá és egyszerűbbé tette az adózók mindennapjait 
695 |a adódigitalizáció 
695 |a adóhatóság(ok) 
695 |a API dokumentáció 
695 |a digitalizáció 
695 |a folyamatábra 
695 |a NAV 
695 |a NAV Online számla 
695 |a token 
695 |a XML 
700 1 |a Németh Lilla  |e ths 
700 1 |a Sándor Ágnes  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/1/B%C3%A1nszky_Katalin_Lilla_DKMU3Z.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/2/BA_O_B%C3%A1nszky_Katalin_Lilla.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/3/szakdolgozat-biralat.docx.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53301/4/BA_B_B%C3%A1nszky_Katalin_Lilla_al%C3%A1%C3%ADrt.pdf  |z Dokumentum-elérés