Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | energiaforrások energiahordozók EU és az USA Európai Unió földgázellátás megújuló erőforrások Oroszország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696 |
| Kivonat: | Az elmúlt három évtized geopolitikai átalakulásai mélyen formálták az Európai Unió (EU) energiapolitikáját és annak különböző aspektusait. A Németország újraegyesülésével kezdődő események, a rendszerváltások és a kelet-európai országok felszabadulása 1989 és 1991 között, valamint a Szovjetunió széthullása, mind meghatározó tényezők voltak a világrend alakulásában. Az Európai Gazdasági Közösség átalakulása az Európai Unióvá és a volt szovjet államok csatlakozása a következő években tovább mélyítette az események komplexitását. A tanulmány keretei között az időszak 1990 és 2022 közötti eseményeit vizsgáltuk, kiemelve három fő szereplőt - az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és az Európai Uniót, különös tekintettel Németországra. Fontos hangsúlyozni, hogy az események összefüggéseikben való vizsgálata és a komplexitás átlátható elemzése kulcsfontosságú a témával kapcsolatos teljes megértéshez. A történelmi kontextus után a tanulmány kitér az EU energiapolitikájának alakulására. Az Európa korábbi világkereskedelmi központból a hidegháború és a rendszerváltások utáni időszakban történő felemelkedéséig terjedő változásokat részletezi. A fosszilis energiahordozók dominanciájától a megújuló energia növekvő szerepéig az EU energiaforrásainak és struktúrájának változása átfogóan ábrázolódik. Annak ellenére, hogy a megújuló energia aránya növekszik, az EU energiafogyasztásának jelentős része még mindig fosszilis energiákból származik. Ez a magas arány az importfüggőséget hangsúlyozza, amely fokozza az EU függését a külső régióktól és országoktól. A tanulmány rámutat, hogy ez a kihívás az EU hosszú távú célját jelenti: az importfüggőség csökkentése a megújuló energia részarányának növelésével, amely egyúttal a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. A geopolitikai dimenziók kiemelkedő szerepet játszanak az EU energiapolitikájában, különösen az energiaimport terén. Az Oroszországgal kialakult szoros kereskedelmi kapcsolatok és az USA növekvő szerepe az LNG gáz szállításában feszültségeket szül a két hatalom között. Ez a feszültség 2022-ben kiéleződött, amikor Oroszország háborút indított Ukrajnában, és az EU az orosz nyersanyagok importjának csökkentésével reagált, erősítve az USA és más országok pozícióját az energiaexport terén. A tanulmány összességében rámutat arra, hogy az EU energiaellátásának geopolitikai környezete kulcsfontosságú tényező a jövőbeni politikai és gazdasági döntések szempontjából. Az energiaimport csökkenésére irányuló törekvések a geopolitikai feszültségek további alakulását vetítik előre az EU és számos globális hatalom között. |
|---|