Éghajlatvédelem a "Brüsszel-hatás" árnyékában Az Európai Unió erdőirtásmentes termékekről szóló rendeletének hatásai a brazil kávéiparra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Brazília Brüsszel-hatás erdőirtás európai jog európai jogalkotás Európai Unió éghajlatvédelem fogyasztóvédelem globális szabályozások kávészektor kávétermelés klímaváltozás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53788 |
| Kivonat: | Az Európai Unió biztos alapokon nyugvó szabályozási hatalma révén olyan megkerülhetetlen előírásokat alkot, melyek jelentősen meghaladják a világ valamennyi országában hatályos jogszabályok elvárásait. A 2023-ban elfogadott erőirtásmentes termékekről szóló rendelet mintapéldája az integráció kiterjedt szabályozói hatalmának. Amellett, hogy kitiltja az Unió piacáról az erdőirtásokhoz köthető termékeket, arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy megfeleljenek ezeknek a szigorú előírásoknak. Ha ugyanis eleget tesznek ezeknek, a világ szinten érvényesülő legmagasabb elvárásoknak, nem csak az EU piacához nyernek hozzáférést, de továbbra is megőrzik kapcsolataikat az enyhébb feltételeket támasztó piacokkal. A rendelet tehát kiválóan példázza a jelenséget, mely a nemzetközi szakirodalomban „Brüsszel-hatás” néven vált ismertté. A dolgozat keretein belül a „Brüsszel-hatás” és az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet kontextusában a brazíliai kávészektor vizsgálatára kerül sor. Brazíliai ugyanis, mint a világ legnagyobb kávétermelő országa, és az Európai Unió egyik legjelentősebb kávéimportőre hatványozottan tapasztalja a brüsszeli szigor érvényesülését. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon lesz-e szüksége Brazíliának külső anyagi segítségre ahhoz, hogy megfeleljen az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet előírásainak és elvégezze az ehhez szükséges infrastrukturális és jogi változtatásokat valamint újításokat. A rendelet várható hatásait feltárva a brazíliai kávészektor szereplőinek szemszögéből pedig fény derül arra, hogy a „Brüsszel-hatás” hozzájárul-e Brazília és a világ éghajlatvédelmi törekvéseinek megvalósulásához. Kutatásom módszertana a témához illeszkedő szekunder kutatás, a nemzetközi szakirodalom, a vonatkozó jogszabályi háttér és a kapcsolódó szekunder, statisztikai adatok szintetizáló vizsgálata. Továbbá a hatásvizsgálatok szempontrendszerét alkalmazva, az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet várható hatásait a brazíliai kávészektorban, kvalitatív hatásbecslés segítségével térképezem fel. A vizsgálat eredményeként rámutatok az Európai Unió jogi hozzájárulására a brazíliai erdőirtások visszaszorításához. Brazília azonban kiterjedt, külső anyagi támogatásra szorul a kávéipari vállalatai és termelői előtt álló, a rendelet előírásainak való megfelelési kötelezettség okozta átállási kihívások leküzdéséhez valamint a brazil elnök és kormány kezdeményezése nyomán zajló „zöld átmenet” eredményes megvalósításához. |
|---|