A munkahelyi kiégés megelőzése és kezelése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | emberi erőforrások jól-lét kiégés mentális egészség munkahely |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54038 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg54038 | ||
| 005 | 20240514080459.0 | ||
| 008 | 240514suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Farkasinszki Fruzsina | |
| 245 | 1 | 2 | |a A munkahelyi kiégés megelőzése és kezelése |c Farkasinszki Fruzsina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom fókuszában a munkahelyi kiégés kialakulásának okai és ennek megelőzése és kezelése áll. A szakdolgozatom első felében szakirodalmi kutatást végeztem a kiégés témakörében. Majd empirikus kutatást végeztem, és ennek eredményeit elemeztem. A kutatásomat egyrészt kvantitatív, kérdőíves módszerrel végeztem, a nem valószínűségi mintavétel fajtái közül a kényelmi, önkényes mintavételt választottam, olyan kitétellel, hogy minden kitöltőmnek rendelkeznie kell munkatapasztalattal. Másrészt egy szakértői interjút is lefolytattam a kérdőíves kutatásom eredményeinek alapján. A legfőbb kutatási kérdéseim a következők voltak: A magyar munkáltatók milyen mértékben foglalkoznak a munkavállalóik mentális, fizikális és lelkiegészségének megőrzésével? Mennyire figyelmesek és tudatosak ezen a téren? Milyen módszereket használnak? Ha az alkalmazott jól-léti intézkedések alapján válaszolom meg a kutatási kérdéseimet, akkor az állapítható meg, hogy nem elegendő mennyiségű jól-léti programot alkalmaznak a munkáltatók, és ezzel lehetségesen utat engedhetnek a kiégés kialakulásának, ami pedig a munkavállalók egészségébe is kerülhet. Az is kiderül a kutatásomból, hogy fontos a munkavállalóknak az, hogy ilyen programok és lehetőségek elérhetőek legyenek a számukra. Olyan programok elérhetőségét kutattam, mint az onborading és mentoring program, tréningek és továbbképzési lehetőségek, csapatépítő programok megléte és rendszeressége, sportolási lehetőség, egészséges táplálkozás és egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása. A dolgozók leterheltségét és kompenzálást vizsgálva kitértem az előrejutási lehetőségekre, teljesítmény értékelés, munkahelyi légkör milyensége. Ezekre már pozitívabb eredményeket kaptam. Ebbe a kategóriába soroltam még azt, hogy a munkavállalók mennyire érzik magukat stresszesnek és leterheltnek, valamint azt, hogy a munkáltató mit tesz annak érdekében, hogy enyhítsen és segítsen ezeken a terheken. Ez is közvetlen összefüggésben lehet a kiégés kialakulásával, hiszen az egyik legfőbb kiváltó tényező a folyamatos stressz és nyomáshelyzet alatt levés. A kutatásom azt mutatja, hogy fele arányban inkább stresszesnek és leterheltnek érzik magukat a kitöltőim a munkahelyükön és túlnyomó arányban nem is tesz semmit azért a munkáltatójuk, hogy ezen könnyítsen és változtasson. Ahol tesznek azért valamit, hogy enyhítsék a munkavállalók nyomását ott kaptam remek válaszokat ennek a mikéntjére is, amit 5 kategóriába soroltam, ezek a morál és a hangulat javítása, létszám növelés vagy átcsoportosítás, vezetői segítség nyújtás, rugalmas munkaidő biztosítása és a munkaeszközök modernizálása. Ezek mind jó módszerek lehetnek arra, hogy kevésbé érezzék stresszesnek magukat a munkavállalók. A konkrétan a kiégést vizsgáló részből kiderül, hogy a munkavállalók közül sokan tapasztalták már a kiégést, és az is, hogy java részben nem tudták érdemben kezelni a kiégést, a munkahelyi környezetet sem érezték elég támogatónak ezen felül túlnyomó többségben nem voltak biztosak abban, hogy kapnának-e segítséget a munkáltatójuktól, amennyiben azt kérnék. A kutatásból kiderül, hogy a kitöltők több, mint 60%-a úgy érzi, hogy hosszútávon kiégéshez fog vezetni a jelenlegi munkahelye/munkaköre. Ezen eredményből és összesen is azt a választ tudom adni a kutatási kérdéseimre, hogy nem elég figyelmesek és támogatók a munkáltatók a kiégés kezelésében és mivel a szakirodalmi kutatásból is kiderül, hogy a kiégés milyen szinteken tudja rombolni az egyének fizikális, mentális és lelki egészségét ezért azt kell mondanom, hogy a kutatásom alapján a magyar munkáltatók nem csak a kiégésre kezelésére és elkerülésére nem fordítanak kellő figyelmet, de összességében a munkavállalók egészségére sem. A szakdolgozatom segítséget nyújthat a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is. Mind a két félnek rálátást nyújt arra, hogy mire kell oda figyeljenek, valamint láthatnak példákat arra, hogy miként tudják megelőzni és kezelni a kiégést egyéni és vállalati szinten is, ezáltal hogyan lehet jól teljesítő, elégedett, egészséges alkalmazotti állományuk. | |
| 695 | |a emberi erőforrások | ||
| 695 | |a jól-lét | ||
| 695 | |a kiégés | ||
| 695 | |a mentális egészség | ||
| 695 | |a munkahely | ||
| 700 | 1 | |a Knúlné Pál Eszter |e ths | |
| 700 | 1 | |a Pásztor Tímea |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54038/1/Farkasinszki_Fruzsina_FAYRIT.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54038/2/BA_O_Farkasinszki_Fruzsina.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54038/3/Farkasinszki%20Fruzsina%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54038/4/BA_B_Farkasinszki_Fruzsina.pdf |z Dokumentum-elérés |