Harmadik országbeli állampolgárok munkahelyi megkülönböztetése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | diszkrimináció diszkrimináció tilalma munkahelyi viszonyok szervezeti kultúra viselkedéskultúra |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54153 |
| Kivonat: | Magyarország Kormánya megkönnyítette a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalását. A munkavállaláshoz szükséges engedélyek beszerzése egyszerűbbé és gyorsabbá váltak, ezáltal a külföldi munkavállalók foglalkoztatása gyors megoldást jelent a munkáltatóknak. A munkaerőpiac nemzetközi kibővülése tehát a munkaerőkínálat kibővülését is jelenti egyben. Azonban a fentieken túl fontosnak tartom megemlíteni, hogy a harmadik országokból érkező állampolgárokat foglalkoztató cégeknek, de ugyanígy a harmadik országból érkező munkavállalóknak is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Nyilvánvaló, hogy az alapvető értékrendek eltérőek a különböző országokban, és mivel ezek a tényezők befolyásolják a munkatársak értékítéleteit és hiedelmeit, így a társadalmi értékeknek a szervezeti kultúrára és a mindennapi együttműködésre gyakorolt hatása egyértelmű. A harmadik országból érkező munkavállalókkal szemben gyakran előítélet alakul ki a munkahelyeken. Az előítélet mindannyiunkra jellemző, elválaszthatatlan az emberek gondolkozásától. Kijelenthető, hogy nem létezik olyan ember, aki minden előítélettől mentes, ami nem azt jelenti, hogy minden ember diszkriminál, megkülönböztet. Az előítéletek és a sztereotípiák emberek fejében megszülető elgondolások, azonban a diszkrimináció már a tettekben is kifejeződik. A szakdolgozatom témájaként nem az értékrendekkel és az előítéletekkel foglalkoztam, hanem az azokból eredő harmadik országbeli munkavállalókat érintő munkahelyi megkülönböztetéseket vizsgáltam. |
|---|