Egy ingatlan bérbeadással foglalkozó kapcsolt vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata több év beszámoló adatai alapján
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adóilletékesség általános cash flow iparági mérleg |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54163 |
| Kivonat: | ÖSSZEFOGLALÓSzakdolgozatom témaköréül a Hofer Magyarország Ingatlan Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének elemzését dolgoztam fel a 2017-2022. közötti időszak beszámoló adatai alapján. A fenti elemzés mellett a szakdolgozat második részében egy transzferárellenőrzési esettanulmány került bemutatásra, melyben a kapcsolt vállalkozás transzferárazási gyakorlatát értékeltem. A szakdolgozat bevezetőjében a témaválasztásom indoklásán túl bemutattam az egyes fejezetek rövid tartalmát. A második fejezetben a cégbemutatást követően összefoglaltam a vállalkozás számviteli politikájának a témaválasztás szempontjából fontos fejezeteit. A harmadik fejezetben a szakdolgozat érdemi része következett, melyben a vállalkozás vagyoni helyzetének elemzését, az eszköz és forrásállomány összetételének, vagyonfedezettségének, és tőkestruktúrájának elemzését dolgoztam fel. Megállapítottam, hogy a vállalkozás eszközállománya az ingatlanbérbeadási tevékenységének megfelelő képet mutat, az ingatlanok tárgyi eszközökön belüli aránya a vizsgált hat évben átlagosan 90% felett van. A vállalkozás tárgyi eszköz állománya nagyértékű beruházásokkal bővült, a vizsgált hat évben átlagosan 97% körüli értéket mutat. A tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke saját tőkén belüli aránya évenként 0,1%, a hat év során a mérlegfőösszeghez mért aránya még alacsonyabb (0,004%) értéket képvisel. A vállalkozás tartós forrásait kapcsolt vállalkozásától veszi igénybe, ami a hosszú lejáratú kötelezettségek több, mint 97%-át teszi ki. A vállalkozás tevékenységének finanszírozását a saját tőkén belül nem a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék, és a kapcsolt vállalkozásától igénybevett hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök biztosítják. Pozitívan értékelhető ugyanakkor, hogy a vállalkozás a kapcsolt vállalkozásától felvett hosszú lejáratú hiteleit a beruházások, felújítások finanszírozására fordította. Ezt igazolja, hogy tárgyi eszközállománya nagyértékű beruházásokkal bővült a vizsgáltidőszakban, a beruházások tárgyi eszközökön belüli aránya a vizsgált hat évben 94,94% - 98,36% közötti értéket mutat. A vagyonfedezettségi mutató értékek alapján a vállalkozás tartósan lekötött eszközeit saját forrásból nem tudta fedezni, ezért vett igénybe idegen forrást.A negyedik fejezetben a pénzügyi helyzet elemzése terén a vállalkozás likviditását, és adósságállományát horizontális mutatók segítségével vizsgáltam meg. A statikus likviditási mutató értékek alapján a vállalkozás rövid távú kötelezettségeinek teljesítőképessége nem megfelelő, bár végleges következtetést csak ezen mutató értékekből nem vonható le. A dinamikus likviditási mutató értékek a 2018. év kivételével az elvárt értékhatár alatt maradtak. A vállalkozás adósságállománya nagyságrendileg sokkal nagyobb ütemben nőtt a saját tőke növekedéséhez képest, az adósságállomány növekedését a kapcsolt vállalkozással szembeni tartós kötelezettségeknek a 2018. évtől anagyarányú növekedése okozta. A saját tőke arányának elemzése a vállalkozás magas szintű eladósodottságát tárta fel. A Cash-flow elemzés során megállapítottam, hogy a vizsgált évben a vállalkozás legnagyobb pénzforrása nem a folyamatos működésből, hanem a finanszírozási tevékenységből származott, a vizsgált évben a vállalkozás jellemzően hitelfelvevő pozícióban volt. A felvett rövid és hosszú lejáratú hitelekkel (utóbbit kapcsolt vállalkozásától) a beruházásait, felújításait finanszírozta, ennek köszönhetően tárgyi eszköz állománya a vizsgált hat év során nagyértékű beruházásokkal bővült, ami mindenképpen pozitívan értékelhető. Az ötödik fejezetben az eredménykimutatás alapján a vállalkozás jövedelmezőségi helyzetét a leggyakrabban használt mutatószámokkal (árbevétel arányos üzemi-, és adózás előtti eredmény, ROE, ROA, ROI) elemeztem, a kapott értékek piaci alapú viszonyításához a vállalkozás mutató értékeit két magyar versenytárs jövedelmezőségi szintjével vetettem össze. A vállalkozás jövedelmezőségi mutató értékei a vizsgált hat évre tendenciaszerű növekedést vagy csökkenést nem mutatnak, a mutatók értékei a versenytársak jövedelmezőségi mutatóihoz képest alacsonyabbak. A hatékonyság-vizsgálat eredményeként a tárgyi eszközök fordulatszáma alacsony értéket mutat, a tárgyi eszközállomány növekedését az árbevétel növekedés nem kísérte ugyanolyan ütemben, aminek az az oka, hogy az ingatlanbérbeadás megtérülése a szektorban lassabb folyamat. A hatodik fejezetben a (kapcsolt) vállalkozás transzferárellenőrzési esettanulmánya került bemutatásra, melyben bemutattam az ellenőrzött ügylet hátterét, a választott transzferár képzési módszer, és az ügyletek összevonhatósága tekintetében az elutasítás okait. Az alkalmazott ügyleti nettó nyereség módszer (TNMM) esetében megvizsgáltam a kapcsolt vállalkozás által számított korrigált nettó haszonkulcs mutató (FCMU) megfelelőségét. Az elemzés eredményeként képleteken keresztül levezettem, hogy elméleti síkon a kapcsolt vállalkozás által alkalmazott FCMU mutató nem feleltethető meg a BvD Amadeus adatbázisban a független társaságokra számított FCMU mutatónak, mivel a két mutatószám nem ugyanazt a tartalmat fedi le, így nem összehasonlítható és az összehasonlíthatósághoz a kapcsolt vállalkozás képletében milyen korrekciókat szükséges végrehajtani. |
|---|