A HR tevékenységek hatása a munkaerőmozgásra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | elégedettség emberi erőforrás - munkaerő emberi erőforrás stratégia emberi erőforrás-gazdálkodás HR |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54235 |
| Kivonat: | A munkaerőmozgás koordinálása, mint a HR egyik tevékenységi köre, jelentősen felértékelődött az elmúlt évek, évtizedek során, így a cégeknek különös figyelmet kell szentelniük a munkavállalóik elégedettségére. A dolgozat első részében a vonatkozó szakirodalom felhasználásával bemutatom a HR terület fejlődését és a különböző HR tevékenységeket. Ezután a rendelkezésemre álló adatok alapján bemutatom a hazai munkaerőmozgással kapcsolatos számadatokat és azok viszonyulását az általam vizsgált terület adataihoz. A szakirodalmi források felhasználásával megvizsgálom, hogy milyen módszereket alkalmaznak a cégek a fluktuáció kezelésére, illetve a munkavállalói elégedettség növelésére. A primer kutatásom célja az volt, hogy feltárjam a vizsgált cégnél dolgozók egyéni motivációit, elégedettségét és hogy ezek hogyan kapcsolódnak a fluktuációhoz, cégen belüli munkaerőmozgáshoz. A kutatási kérdésem: a munkavállalók nézőpontjából milyen tényezők befolyásolják a munkaerőmozgást? Kvalitatív kutatás keretében, félig strukturált egyéni mélyinterjú formájában végeztem a kutatást. Az interjúalanyok kiválasztása többlépcsős technikával, a cégnél eltöltött idő, illetve munkakör szerinti bontásban történt. Az interjú első része szabad asszociációra épült, kulcsszavakat vártam a megkérdezettektől arra vonatkozóan, hogy számukra milyen egy ideális munkahely. Ezután ezen kulcsszavak skálázását kértem tőlük az alapján, hogy mennyire fontos számukra ez a szempont, illetve mennyire elégedettek ezzel a saját munkakörükben. Megkértem, hogy mondják el, milyen változásra lenne szükség ahhoz, hogy maximálisan elégedettek legyenek az általuk megadott szemponttal. Az interjú második részében a munkavállalók szempontjából értékelhető HR tevékenységek fejlesztési lehetőségeire kérdeztem rá. A tevékenységeket egyenként megnevezve vártam a fejlesztési javaslatokat. A kutatás elemzéséhez az első részben megadott kulcsszavakat kategorizáltam aszerint, hogy hányszor említették őket, illetve milyen átlagos értékelést adtak fontosság és elégedettség szempontjából. Ezután a kulcsszavak alapján bemutattam a változtatási javaslatokat és elemeztem azokat. Az interjú második részében megadott fejlesztési javaslatokat tevékenységi területenként összesítettem és elemeztem. Értelmeztem, kerestem a szabályszerűségeket, a lehetséges magyarázatokat és a megoldási lehetőségeket. A dolgozat összefoglalásában javaslatokat fogalmaztam meg a munkavállalói elégedettség fenntartására, növelésére és a fluktuáció kezelésére a cégnél. A javaslatok alapján a HR elsődleges feladatának azt tartom, hogy integrálódjanak a teljes szervezet életébe és legyenek mindenki által megismerhető akcióterveik. Egységesítsék és koordinálják a különböző szervezeti egységeknél a tevékenységi körükhöz tartozó folyamatokat. Másik sürgető feladatuk a vezetőkkel történő kommunikáció. Meg kell ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek elkötelezettebb, motiváltabb munkavállalókat eredményeznek. Ezután ezeknek a módszereknek a kidolgozásában segítséget tud nyújtani a HR a vezetőknek, illetve szorosan követi a fejleményeket, eredményeket, szükség esetén közösen korrigálnak a módszereken. Ehhez mindenképpen extra erőforrásra van szükség nem csak a HR, hanem a szervezeti egységek részéről is. |
|---|