Gazdasági válságok hatásai és kezelési módjai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 1929-es válság 2008-as válság gazdasági szabályozás koronavírus-járvány (COVID-19) pénzügyi válság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54262 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg54262 | ||
| 005 | 20240514081033.0 | ||
| 008 | 240514suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Győriványi Bence Balázs | |
| 245 | 1 | 0 | |a Gazdasági válságok hatásai és kezelési módjai |c Győriványi Bence Balázs |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Vajon milyen összefüggések figyelhetők meg a gazdasági válságok között? Létezik egy olyan kezelési mód, ami minden körülmények között csillapítja a gazdasági recessziót? Hogyan tudunk tanulni a múlt eseményeiből? A szakdolgozatom elsősorban a gazdasági válságok kiváltó okait vizsgálja, és különböző típusokba sorolja őket, rávilágítva azokra a bonyolult dinamikákra, amelyek széles körű pénzügyi zavarokhoz vezetnek. A gazdasági válságok sokrétű események, amelyek gyakran olyan tényezőkből erednek, mint a pénzügyi spekuláció, a túlzott eladósodás, a makrogazdasági egyensúlyhiány, a külső sokkok, a nem megfelelő szabályozási keretek, a politikai instabilitás és a technológiai változások. A válságok megelőzésére és kezelésére irányuló hatékony stratégiák kialakításához elengedhetetlen a különböző okok megértése. Az elemzés olyan történelmi példákat vizsgál, mint az 1929-es nagy gazdasági világválság, a 2008-as pénzügyi válság és a COVID-19 világjárvány által támasztott példátlan kihívások. Az egyes válságok egyedi jellemzői ellenére közös minták jelennek meg, amelyek értékes felismeréseket nyújtanak a válságok azonosításához és kezeléséhez. A gazdasági válságokat több típusba sorolhatók, különös tekintettel a pénzügyi válságokra, a bankválságokra és a valutaválságokra. A pénzügyi válságok spekulációs buborékokból erednek, a bankválságok a bankszektorban bekövetkező zavarokkal járnak, a valutaválságok pedig hirtelen és súlyos devizaleértékelődések formájában jelentkeznek. E válságtípusok árnyalt megértése kulcsfontosságú a célzott politikai intézkedések és szabályozási reformok végrehajtásához. Foglalkozom továbbá a gazdasági válságok társadalmi és politikai következményeivel, kiemelve a társadalmi zavargások és a politikai instabilitás lehetőségét. Az összefoglalóm célja a három jelentős válság – az 1929-es gazdasági válság, a 2008-as pénzügyi válság és a COVID-19 világjárvány – összehasonlítása, különös tekintettel az előzményekre, gazdasági hatásokra és kezelési stratégiákra. A Nagy Gazdasági Világválság, a világot az 1930-as években sújtó pusztító gazdasági visszaesés, amelyet a tényezők összetett összjátéka váltott ki. A példátlan válság okai közé tartozott a tőzsde 1929-es összeomlása, a széles körű bankcsődök, a fogyasztói kiadások súlyos csökkenése és a nemzetközi kereskedelem visszaesése. Az első világháború utóhatásai és a protekcionista kereskedelempolitika bevezetése tovább súlyosbította a gazdasági visszaesést. A nagy gazdasági világválság hatásai mélyrehatóak és messzemenőek voltak. A munkanélküliség soha nem látott szintre emelkedett, és az Egyesült Államokban megközelítőleg 25%-ot ért el. A vállalkozások bezártak, a családok pedig rendkívüli nehézségekkel szembesültek, sokan elvesztették otthonukat és megélhetésüket. A depresszió globális kiterjedése társadalmi és politikai zavargásokhoz vezetett, amelyek tovább destabilizálták a már amúgy is gazdasági zavarokkal küzdő nemzeteket. A kormányok a válságra a gazdaság stabilizálását és az érintettek megsegítését célzó politikák kombinációjával reagáltak. Az Egyesült Államokban Franklin D. Roosevelt elnök New Dealje reformok és kezdeményezések sorát vezette be, beleértve a közmunkaprojekteket, a pénzügyi szabályozást és a szociális jóléti programokat. Ezek az intézkedések a munkanélküliség kezelésére, a gazdasági tevékenység ösztönzésére és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítására irányultak. Nemzetközi szinten az országok különböző stratégiákat fogadtak el, például felhagytak az aranystandarddal, protekcionista kereskedelmi politikát vezettek be, és közmunkaprogramokat indítottak. A 2008-as nagy recesszió globális gazdasági visszaesés volt, amelyet az amerikai ingatlanpiac összeomlása, a kockázatos pénzügyi gyakorlatok és az ezt követő globális bankválság váltott ki. Ez a recesszió az ingatlanpiac összeomlásához, a pénzügyi piacok zavaraihoz, a munkanélküliség ugrásszerű növekedéséhez és hosszan tartó gazdasági stagnáláshoz vezetett. A kormányok a likviditás fokozása érdekében monetáris politikával, többek között alacsony kamatlábakkal és mennyiségi lazítással reagáltak. Világszerte fiskális ösztönző csomagokat is végrehajtottak, amelyek infrastrukturális projektek és szociális jóléti programok révén juttattak forrásokat a gazdaságba. Az utóhatás olyan pénzügyi szabályozási reformokat indított el, mint az Egyesült Államokban a Dodd-Frank törvény, amely az átláthatóságot és a stabilitást helyezte előtérbe. A nagy recesszió rávilágított az összehangolt nemzetközi erőfeszítések, a kockázatkezelés és a pénzügyi szabályozás szükségességére a jövőbeli pénzügyi válságok megelőzése és kezelése érdekében. Hatásai továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat világszerte. A 2019-ben kialakuló COVID-19 világjárvány példátlan globális egészségügyi és gazdasági válságot jelentett. A vírus gyors terjedése széles körű leállásokat idézett elő, megzavarva az iparágakat, a nemzetközi kereskedelmet és a mindennapi életet. A világjárvány súlyos gazdasági zsugorodásokhoz, növekvő munkanélküliséghez és a globális ellátási láncok megszakadásához vezetett. A kormányok a közegészségügyre és a gazdasági támogatásra összpontosítva reagáltak. Az intézkedések közé tartoztak a zárlatok, a társadalmi távolságtartás és a tömeges oltási kampányok. A gazdaságpolitika ösztönző csomagokat, pénzügyi támogatást és az érintett iparágak támogatását foglalta magában. A világjárvány kiemelte az ellenálló egészségügyi rendszerek, a vakcinaelosztásban való globális együttműködés és a rugalmas gazdaságpolitika fontosságát. A világméretű ellátási láncok újragondolásáról, a jövőbeli világjárványokra való felkészültségről, valamint a technológia szerepéről a gazdasági zavarok enyhítésében folytatott vitákhoz vezetett. A COVID-19 jelenlegi hatásai továbbra is világszerte meghatározzák a közegészségügyi és gazdasági stratégiákat. | |
| 695 | |a 1929-es válság | ||
| 695 | |a 2008-as válság | ||
| 695 | |a gazdasági szabályozás | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a pénzügyi válság | ||
| 700 | 1 | |a Babics Zoltán |e ths | |
| 700 | 1 | |a Tasi Péter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54262/1/Gy%C5%91riv%C3%A1nyi_Bence_GNCJPY.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54262/2/BA_O_Gy%C5%91riv%C3%A1nyi_Bence.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54262/3/B_Gyorivanyi_szakdolgozat_ertekeles_BGE.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54262/4/Gy%C5%91riv%C3%A1nyi%20bence%20Bal%C3%A1zs_b_szk_gazd%20v%C3%A1ls%C3%A1g.pdf |z Dokumentum-elérés |