Hogyan hat az épségizmus a magyar autizmussal élő munkavállalókara?
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | autizmus diszkrimináció HR megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiac |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54303 |
| Kivonat: | A dolgozatom fő kérdése a dolgozatom címe is, ezen belül több kérdésre is keresem a választ. Vannak kérdéseim a cégek felé. A cég tesz-e/tett-e valamit annak érdekében, hogy ők megtalálják a helyüket, nyújtott-e segítséget a beilleszkedésben az autizmussal élő munkavállalóknak? Milyen eszközöket használnak a cégek toborzásnál, hogy vonzó legyen a neurodivergens munkakereső személyeknek? Hogyan segítik a fejlődést? És persze maguknak az autizmussal élő személyeknek a tapasztalatairól szóló kérdéseim is vannak. Hogyan élték meg az interjúket a céggekkel munkakeresés közben? Főbb nehézségek egy új környezethez való hozzászokás esetén? Hogy érzékelik a munkatársak alkalmazkodásának mértékét, hajlandóságát? És ezen felül azon kérdésre is keresem a választ, hogy a külső szervezetek, akik célja a fogyatékossággal élők segítése munkahely találásában, pontosan hogyan is segítenek, miket találnak a leghatásosabb eszközöknek, módszereknek? Kvalitatív módszerrel végezném el a prímer kutatásomat, interjúkkal pontosabban, mivel egy személyes képet szeretnék kapni a munkahelyi életvilágukról az autistáknak. Szakértői kiválasztás és a hólabda módszer alkalmazásával keresném meg az interjú alanyokat. Az általam megcélzott személyek már alapból egy nagyobb csoportból kiválasztott kisebb közösség, így a szakértői kiválasztás alapból része. A hólabda módszer segítségével, alany számomat folyamatosan tudom majd bővíteni. Interjúim minimum fél órásak voltak, és félig strukturáltak, vagyis ebben az esetben meg volt egy kérdés sor, de attól eltérés előfordulhatott. Habár Magyarországra jellemző a konzervatív, vagyis a zárt régimódi gondolkodás, mely inkább kedvezőtlenebb képet fest a fogyatékossággal élőkre, autizmussal élő személyekre, hazánkban és észre vehető az elfogadás növekedésének a tendenciája. Egyre több cég, bele értve multinacionális és magyar kisvállalkozásokat, alakít szervezeti kultúráján, toborzási módszerein, hogy hivogatóbbak és befogadóbbak legyenek minnél többféle ember számára. |
|---|